RENDrakó - szombati kaleidoszkóp

Adminisztrátor, 2010-06-30 04:33:41

Minden bizonnyal sokan vannak úgy, hogy amikor valami jelentős esemény történik az életükben csak napok múltán tisztázódnak le a dolgok, az ember ekkor tud jobban emlékezni és talán keres egy momentumot, percet, beszélgetést, amit jó lenne újra felidézni. Az elmúlt hétvégén a Dunántúli Református Egyházkerület egyik nagy ünnepe volt Pápán a Református Egyházi Napok Dunántúl - REND 2010 "fesztivál"

Most induló sorozatunkban szeretnénk újra felidézni egy-egy momentumot, programot (hiszen lehetetlen volt mindegyiken részt venni) és ezzel megosztani az élményt azokkal, akik nem tudtak eljönni, illetve megpróbáljuk - ha csak töredékesen is - felidézni azt a jó hangulatot, amit Istentől kaptunk ajándékba. Legyen ez a sorozat, bizonyos értelemben rendrakás az emlékekben, gondolatokban és ehhez Várjuk az Ön élménybeszámolóját is a már jól ismert email címre!

Ma Rásky Miklós lelkipásztor visszatekintését olvashatjuk:

Amikor e sorokat elkezdem írni, feleségemre várok egy veszprémi üzlet előtt. Hazafelé tartunk Pápáról a 2010. évi REND Fesztiválról. A várakozás közben mobiltelefonomon a refdunantul.hu oldalt böngészem és ott is a szombati morzsák című rövid írást. Bennem is a friss (hit)élmények ezernyi morzsaként kezdenek összeállni egyetlen képpé, ami azt jelenti, hogy JÓ VOLT! Ezt a „JÓVOLTOT" kívánta Steinbach József püspök úr a pénteki sajtótájékoztatón, ezt a „JÓVOLTOT" óhajtotta és vágyta sok ezer dunántúli református is. Én pedig a friss élményeket próbálom meg egy rövid írásban megfogalmazni.

Természetesen itt az autóban ülve nem fogom tudni befejezni az írás, erre talán majd a vasárnap ad rövidke időt; annyit, amennyit ki tudok szorítani az szolgálatok és egy temetésen való részvétel mellett.

***

... ezernyi élménnyel gazdagodtunk az idei REND Fesztiválon is; a kialakult hagyomány szerint általában a szombati programok azok, amelyeket a legtöbben látogatták eddig is és az idei esztendőben is. A Pápai Várkert ideális helyszíne volt az alkalmaknak és az Úr is meghallgatta az imádságokat: komolyabb időjárási probléma nélkül sikerült megrendezni a Fesztivált.

***

Egy rövid cikkben szinte fel sem lehet sorolni, hogy mi minden történt ezen a szombaton, s még előttünk van a vasárnapi záró istentisztelet és néhány szép, ünnepi program is. A szombati borongós nap ellenére sok ezer dunántúli református gyűlt össze, hogy együtt örvendezzen és együtt élje meg Krisztus-hitét a rendezvény égisze alatt. A szervezők gondosan ügyeltek arra, hogy minden korosztály megtalálja az őt érdeklő programokat, így a szülők is el tudták engedni gyermekeiket akár egy pónifogaton való utazásra, vagy íjászkodni, vagy éppen egy hangulatos bábelőadásra. S amíg a gyermekek önfeledten szórakoztak, addig a felnőttek színvonalas kóruszenét hallgathattak a Petőfi Gimnázium aulájában, vagy kerekasztal beszélgetésen vehettek részt, ahol hívő politikusok és egyházunk vezetői beszélgettek egyházunk jelenéről és jövőjéről, a lehetséges törvényi szabályozásokról. A kaleidoszkóp-szerű zsongás azonban egy pillanatra sem állt le. A színpadokon néptáncosok váltották a rockzenekart, a református utcában pedig hömpölygött a tömeg. Sokan álltak meg iskoláink, intézeteink, református misszióink sátrainál és érdeklődve hallgatták szolgálatunk sokszínűségéről szóló tájékoztatásokat.

***

Levente Péter pedig nem csupán a pénteki előadáson bilincselt le több száz gyermeket, hanem ezúttal a felnőttekhez szólt személyi és társadalmi kérdéseket boncolgatva, de a nagysátor is kevésnek bizonyult ahhoz, amilyen színvonalon hallgatóságához szólt.

Amíg Levente Péter előadását tartotta addig a sportcsarnok előtt hosszú sorok kígyóztak. Kicsik és nagyok várták a kisvonatot, hogy egy félórás utazás keretében ismerkedjenek Pápa város nevezetességeivel.

Délidőre megtelt az étkezősátor és a környékbeli büfék, lángosos és kürtőskalácsos standok is, fogyott az üdítő, a sör és szép vendégforgalmat bonyolítottak le a rendezvényre érkező borászok, borászatok is.

***

Gyors, néhány mondatos interjúkban pedig kicsit és nagyot, lelkészt és gyülekezeti tagokat arról faggattam, hogy kinek mit jelent a REND alkalma és milyen személyes benyomásokat szereztek a Fesztiválon?

Gerecsei Zsolt lelkipásztor arról szólt, hogy ez egy olyan alkalom, amelyet két évig vár az ember, azért, hogy szolgatársaival, az egyházkerületen belüli ismerősökkel vagy éppen ismeretlennek találkozhasson és velük eltölthessen néhány napot. Kérdésemre, hogy mi újság van az úgynevezett „Héthatár" gyülekezeti közösségükben, azt válaszolta, hogy természetesen jelenleg nyári szünet van, de augusztus végén egy többnapos kirándulást terveznek Vizsolyba és Göncre.

Brunnerné Nemes Gyöngyi kiemelte, hogy egy kis gyülekezet számára, mint amilyen Csákberény is, nagyon fontos, hogy tagjai lássák, hogy igenis sokan vagyunk. Nem csupán az a néhány maroknyi ember, gyülekezeti tag, aki vasárnapról-vasárnapra ellátogat a templomba. Fontosnak tartotta azt is, hogy a gyerekek is - a saját gyerekekről is szólt - meglássák, hogy nem csupán a „száraz vasárnapi, templomi igehirdetés" jelenti az egyházat és a gyülekezetet, hanem más, színes programokon keresztül is közel lehet kerülni Krisztus Jézushoz.

Két várpalotai gyülekezeti tagot fagylaltozás közben állítottam meg. Az esemény számukra az első ilyen alkalom, de lélekben már régóta készültek rá és örülnek, hogy sok ismerőssel és eddig ismeretlennel is beszélgethettek, találkozhattak. A programok sokszínűsége pedig lebilincselte őket.

Sétám során három fiatal lányt láttam jó kedélyűen beszélgetni. Kérdésemre, hogy egy fiatal számára mit jelent a REND, elmondták, hogy Csurgóról, a református gimnáziumból érkeztek, így egy kicsit bennfentesnek is számítanak. A fiatalok véleménye szerint egyeseket visszatarthat az elnevezésben szereplő „református" szó, mivel sokan vannak, akik elzárkóznak bármilyen egyházi üzenettől, tanítástól, de a világ számára fontos üzenetnek tartják, hogy vagyunk, létezünk, és a programok sokszínűsége is bizonyságot tett arról, hogy nem számítunk szürke egyháznak. A lányok sajnos lekésték pénteken a LORD együttes koncertjét, mert azt gondolták, hogy az szombaton lesz, de igyekeztek, mivel lassan kezdődött a Makám együttes koncertje.

A REND kaleidoszkóp képe pedig tovább forgott, lassan elkezdődött az ünnepi istentisztelet, ahová jelen sorok írójaként sajnos már nem juthattam el, de öröm volt szívemben, hogy Mennyei Atyánk a 2010. évi REND által is gazdag áldásokban részesített bennünket.

Rásky Miklós, lelkipásztor