Legyünk egymásért imádkozó közösséggé!

A lezajlott tisztújítás eredményeként a Veszprémi Református Egyházmegye választott új esperese nagytiszteletű Szabó J. Róbert lelkipásztor lett. Vele, és a szintén most megválasztott egyházmegyei gondnokkal, Bollók Gyulával beszélgettünk.

Nagytiszteletű Szabó J. Róbert 2014 óta szolgál a Veszprémi Református Egyházmegye lelkészi tanácsosaként. A tisztújítás után ön vezetheti esperesként az egyházmegyét. Miért gondolta úgy, hogy ebben a tisztségben is szolgálni kíván?

Szabó J. Róbert: Először szeretném megköszönni az egyházmegyénkben szolgáló lelkész kollégáimnak, gyülekezeteink presbitereinek, hogy szavazataikkal bennünket támogattak. És köszönöm a leköszönő testület, és nagytiszteletű Császár Attila előző esperes úr munkáját. És, hogy miért? Előző tisztségemben sok megyei gyülekezetben járhattam, és ismerkedhettem meg lelkész testvéreim, a presbitériumok és a gyülekezetek örömeivel és gondjaival. Szeretnénk ezt a megyét úgy szolgálni, hogy egyrészt Isten dicsőségére végezzük azt, amit végzünk, másrészt meg azok a gyülekezetek, amelyek most ránk bízattak, azok gyarapodjanak és gazdagodjanak – nemcsak anyagiakban, hanem lelkiekben is. Isten segítségében és kegyelmében bízva, és az Ő erejére támaszkodva indulok ennek a szolgálatnak. De Isten segítségén túl, szükségem lesz az Egyházmegyei Tanács tagjainak, a megye leendő tisztségviselőinek és előadóinak, az egész lelkészi közösségnek és gyülekezeteink, presbitereinek szolgálatára, segítségére és támogatására is.

Bollók Gyula: Én is köszönettel tartozom. Van már tapasztalatom az egyházmegyei vezetés terén, az előző ciklusban egyházmegyei főjegyző voltam.

A civil életben is közel áll az egyházhoz, hisz ön a balatonkenesei gyülekezet gondnoka. 11 éve pedig a papkeszi Bocskai István Református Általános Iskola igazgatója. Januártól pedig ön az egyházmegyei gondnok.

Bollók Gyula: Sok a feladat, néha kevés az idő, de bízom benne, hogy Istennél az erőm, és úgy tudok szolgálni, hogy ezt a feladatot is el tudjam látni.

Esperes úr 2013-ban került az egyházmegyébe, Litérre. Két kislányával és feleségével, Melindával – aki szintén lelkipásztor – szolgálnak itt. A Litéri gyülekezet iskolafenntartó gyülekezet.

Szabó J. Róbert: Mindketten „iskolaközeli” emberek vagyunk, ez is egy különleges lehetőség.

Bollók Gyula: Egyházmegyénkben hét református gyülekezeti fenntartású általános iskola van. Fontos feladatunk van, a jövő generációját neveljük, hogy velük pozitív képet alkossunk a jövő hitéletére. Ez egy hosszú folyamat.

Ha már iskola… Mi a helyzet most, ebben a vírusos időben?

Bollók Gyula: A COVID helyzet komoly kihívások elé állította az iskolákat. Mindegyik intézményben voltak osztályok karanténban. Minden dicséret a pedagógusoknak, helyt álltak – állnak a nehéz körülményekben is. A szülők is nagy türelemmel voltak, jó ez az egyetértés szülők és iskola között. Sőt, a református iskolák vezetői is sokat egyeztettek, így közösen több nehézséget is meg tudtak oldani. Ezt az együttműködést hosszútávon is megőrizzük.

Szabó J. Róbert: Jó reménység van arra, hogy az összefogás az egyházmegye egészére jellemző legyen. Az egyházmegye nagyon sokat változott az elmúlt időben, pozitív irányba. A nagy viták az elmúlt hat évben megszűntek. Az elkövetkező hat év egyik fő feladata, hogy egy közösséget alkossunk az itt szolgáló lelkészekkel. Sokan vagyunk és sokfélék. Különböző gyülekezetek, különböző lelkiségek. De ez nem lehet akadálya annak, hogy ne legyünk egy közösség. Szükségünk van egymásra, szükségünk van arra, hogy támogassuk, bátorítsuk, elfogadjuk egymást. Egyházmegyénk gyülekezetei is különböző problémákkal küzdenek. Akadnak olyan gyülekezeti körzetek, ahol egy lelkipásztor három-négy gyülekezetben is szolgál. Vagy olyan kis gyülekezetek, ahol a közösség fennmaradása a kérdés.

Bollók Gyula: Vannak nálunk azért nagy gyülekezetek is, akik gyorsan gyarapodnak. Ott az lesz a jövő feladata, hogy már nem férnek el a meglévő infrastruktúrájukban. Nagyon fontos, hogy a diakóniai és a missziós munkát is tudjuk majd támogatni. Bár tavaly a vírus miatt nem lehetett megtartani a táborokat, hittanversenyeket, de azokat a jövőben nagyon fontosnak tartjuk megszervezni. Ezek azért is fontosak, mert a gyerekek megtapasztalják, hogy vannak máshol is gyülekezetek, és ott is folyik hitélet. Összekovácsolja őket ez, nagyon szeretik.

Megvan ehhez minden feltétel?

Szabó J. Róbert: Nem lehet mindezt csak megyei szinten megoldani. Az elmúlt időszakban sokat segítettek nyertes állami pályázatok. A 2020-ban lezárult ciklusban 800 millió forintnyi beruházás készült el. Az egyházmegye templommal is gyarapodott, Herenden már felszentelték az új imahelyet, Balatonakarattyán is hamarosan elkészülhet a gyülekezet új temploma. Több épület újult meg, hasznos programok valósulhattak meg. Egyre többen jelentkeznek református fenntartású iskolába. Ezek bővítése folyamatos munka. Az új testületnek feladata lesz, hogy folytassuk a források felkutatását, éljünk a pályázatok adta lehetőségekkel. De ugyanolyan fontos az épületek élettel való megtöltése is.

Bollók Gyula: A hagyományos alkalmak mellett az egyéb, kulturális események is fontosak. Ilyenek például a zenés rendezvények. Ezt elősegítendő, folytatni akarjuk az orgonaalap kezdeményezést, ami egyedülálló a maga nemében, az orgonák építését, felújítását támogatjuk ezzel.

Az egyházmegyében a több, mint hatvan településen 33 lelkész szolgál. Hogy állnak most a gyülekezetek, milyen a hitélet?

Szabó J. Róbert: Ha valaki hűséggel szolgál a maga helyén, Isten igéjéhez igazodva, Krisztust képviselve hiteles emberként mozogva a maga környezetében, akkor annak van ereje, az vonzza az embereket. Azt tapasztaljuk, és ezt hálás örömmel mondhatom, hogy ahol a lelkész, a gondnok, a presbitérium és a gyülekezeti tagok a hiteles szolgálatra törekednek, azokban a gyülekezetekben látható a lelki gyarapodás a templomba járó hívek terén is. A mai zűrzavaros világban szükségük is van az embereknek arra a lelki többletre, amit Egyházunk kínálhat. A vírus azonban mindet átírt. Ha véget ér, szinte mindent előröl kell kezdeni. Nagyon sokakat viselt meg lelkileg ez az időszak, híveket, lelkészeket egyaránt. Ennek ellenére nekünk vigasztalni és bátorítanunk kell. De az az ember, aki vígasztal és bátorít, annak is szüksége van néha a vigasztalásra, bátorításra. Esperesként pedig szeretnék lelkész kollégáim mellé is odaállni. Szóval feladat van előttünk bőven, de – mint mondtam már - én az esperességben is a szolgálatot látom. S ebben a szolgálatban Isten dicsőségét és azoknak az embereknek a javát szeretném szolgálni, akik itt, egyházmegyén belül rám, ránk bízattak. És most különösen fontos, hogy legyünk egymásért imádkozó közösséggé!

A tisztségek január elsejétől hatályosak, a beiktatásra – a járványhelyzetet figyelembe véve – tavasszal kerülhet sor.  Isten áldása legyen életükön és munkájukon.