Istennek a terve reményteljes jövőt hordoz

Márton Gergely, 2021-01-26 07:39:04

„Ragyogjatok Isten dicsőségére! Ragyogjon világosságunk, s ez jobbítsa meg világunkat Isten Szentlelke által az Ő dicsőségére!” Így köszöntötte év elején a Pápai Református Egyházmegye minden gyülekezeti közösségét nagytiszteletű ifj. Márkus Mihály. A pápai lelkipásztor nagytiszteletű Tóth Andrást váltotta az esperesi szolgálatban. Vele és Tóth József egyházmegyei gondnokkal beszélgettünk terveikről.

Református családban született, teológia tanulmányait Budapesten végezte, majd külföldön is gyarapította ismereteit. 2002 óta a Pápai Református Gyülekezet lelkipásztora. Azt nyilatkozta magáról, hogy szereti a kihívásokat, új feladatokat. Az esperesi szolgálatot is ezért vállalata?

Egyrészt, amíg az ember a partvonalról nézi, addig jól tud bíráskodni. Másrészt ez a feladat – harminchét gyülekezettel, majdnem ötven lelkipásztorral – egy komoly közösség építéséről is szólhat. Családok vannak mögötte, megélhetések vannak mögötte, jövőképek vannak mögötte. Az esperesi szolgálat pásztori szolgálat, hogy a ránk bízott lelkészeket „jó legelőre pásztoroljuk”, „forrásvizet adjunk”, és ez – gondolva a gazdasági helyzetre – komoly kihívás. Egy hatéves ciklus után a gyülekezetek úgy gondolták, hogy próbálkozzunk meg egy másik iránnyal, én ezt vállaltam, ennek a kihívásnak helyt kell állnom.

Vannak az egyházmegyében nagyvárosok, nagy, fejlődő gyülekezetekkel, de sok kicsi, szórványban élő református közösség is. Színes a kép, nagytiszteletű úr hogyan jellemezné a területét?

Az elmúlt hat évben egyházmegyei tanácsosként már egy kicsit ráláttam az összképre. Sok évvel ezelőtt még kérdéses volt, hogy vajon hány gyülekezet marad meg? Napjainkban is vannak olyan kis gyülekezetek, ahol még összefogva se nagyon van meg a lelkészmegtartó képesség. Kérdéses az, hogy a nagy, gyarapodó gyülekezetek ki tudnak-e sugározni a szórványba, tudnak-e segíteni a kisebbeknek? Ez a kettősség - város és vidék - mindenütt jelen van. Ott, ahol van ember és van igény, ott jó programokkal eredményt lehet elérni. Ott viszont, ahol kevesen vannak, ahol elöregedik a lakosság, ott nehéz bármit is tenni, talán ott a legfontosabb feladat a gyülekezet elkísérése. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy vannak gyarapodó gyülekezeteink. Kérdéses a megyében a reformátusok valós száma. Sokan jöttek át az ország keleti részéről, és ők nagy számban reformátusok. Majd a népszámlálás ad valós számokat ez ügyben.

Mik a tervei?

Istennek terve van velünk – terve van a Pápai Református Egyházmegyével, terve van velem - és Istennek a terve reményteljes jövőt hordoz! Ennek fényében írtam egy tervezetet - gondolatokat, elképzeléseket – az egyházmegye elkövetkező hat évéről. Nem egyedül találtam ki, több kollégával beszélgettünk a jelölésem után, ott születtek meg ezek a gondolatok, az egész egyházmegyével ezután fogom ezt megvitatni. Ennek a tervezetnek a legfontosabb eleme a lelkészek támogatása, a lelkészek közötti közösségépítés. A segítés a lelkiek terén és anyagi tekintetben is értendő. Ehhez meg kell teremteni az alapot, és valami sokkal drágábbat: az időt! Közösség akkor lesz, ha együtt töltünk időt, és ezt el kell valahonnan venni. A lelkészeknek viszont kevés szabadidejük maradt, a feltöltődésre szánt időből már nem vehetünk el. Ez feladat lesz előttünk, meg fogjuk vitatni ezt a lelkészlátogatások során. És, ha már feltöltődés, segíteni akarunk a lelkészeknek a nyári szabadság terén is. Biztosítani a nyaralást, helyettesítést, cserébe a lelkész azt a hetet csak a kikapcsolódásra, lelki gazdagodásra használja.

A másik eleme a tervezetnek a kis gyülekezetek jövője. Helyzetüket ez a vírusos időszak még jobban nehezíti. Fel kell mérni az egyes gyülekezetek fejlődési lehetőségeit, támogatni kell a lelkészt és a közösséget új missziós módszerek megismerésével, hogy a vallástalan, vagy hitüket nem gyakorló más felekezetű rétegek felé is szolgálhassanak. Át kell gondolni, milyen adminisztrációs terheket tud az egyházmegye átvállalni a kisgyülekezetektől.

A harmadik terület az egyházmegyei tanács feladatainak az átgondolása. Nem vagyok híve az egyszemélyes vezetésnek, ahogy gyülekezeti szolgálatomban is támaszkodom a presbitérium munkájára, úgy az egyházmegyei tanács, tisztségviselők, lelkészi kar látására, párbeszédére is szeretnék alapozni. Az egyházmegye méretéhez igazítottuk a tanács létszámát, ez hatékonyabb munkát eredményez. Szerepét növelni szeretném, úgy, mintha az egyházmegye presbitériumaként működne. Az esperesi munka hangsúlyos része a lelkészek hivatásgondozása, lelki vezetése, meghallgatása. Az egyházmegye munkájának átláthatóvá kell válnia a gyülekezetek és lelkészek felé, valamint a kerületi, országos, zsinati ügyeket is képviselnie kell, így nélkülözhetetlen a nyílt és pontos kommunikáció.

Ami még fontos terület, az a gyülekezetek, az egyházmegye gazdasági alapjának a megerősítése. 1945 előtt a gyülekezetek nagyrészt gazdálkodásból, vagy ingatlanjaik bérbeadásából teremtették meg az anyagi hátterüket. Mivel a teljes kártalanítás nem történt meg, gyülekezeteink anyagi alapja megrendült, ahogyan a szórványhelyzet is nehezíti az önfenntartást. Meg kell vizsgálni, hogy az egyházmegyének milyen gazdasági tevékenységre van lehetősége annak érdekében, hogy a gyülekezeteit támogassa. Ez is egy összetett kérdés, szeretném ebben a hat évben legalább az alapjait megteremteni, megtalálni azokat a nem egyházidegen területeket, ahol lehet előrelépni a gazdálkodásban.

Fontos a kapcsolattartás, a beszélgetések, hogy lássa a közösség, hogy az egyházmegye értük van, nem ellenük. Átvállalni terheket a lelkészektől, hogy születhessenek jobbnál jobb igehirdetések, és legyenek megtérések.

Itt beszélgetünk Pápán, a református gimnázium szomszédságában. Ez az intézmény bár kerületi fenntartásban van, de fontos része az egyházmegye református oktatásának, nevelésének területének. Mi a helyzet az oktatásügy terén?

Nemcsak iskoláink, óvodáink is vannak. (Pápa, Nemesgörzsöny, Mezőörs) A győriek is szerettek volna, indultak is az óvoda építési pályázaton, de sajnos nem találtak olyan telket, ahol meg lehetett volna valósítani. A bölcsőde építésére is vannak tervek, hisz azok az óvodák bázisát képzik. Az oktatás óriási lehetőség. A református intézmények olyan óvó burkot képeznek a gyerekek köré, amit ők akkor értenek meg igazán, ha kikerülnek onnan. Nagy hangsúlyt kapnak a lelki nevelésben, de fontos lenne, hogy egyháztudatot is teremtsünk, hogy gyülekezetbe járó embereket neveljünk. Ez pedig megint közösség kérdése, közös élmények gyarapítása iskola, lelkész és gyülekezet között. Ehhez pedig idő kell, amiből sajnos mindnyájunknak kevés van. Jó reménységgel vagyok afelől, hogy az előttünk álló 6 esztendő az intézményekkel való még szorosabb együttműködésről szól. Ez vonatkozik az egyre jobban kiépülő szociális munkára is, amely egyre nagyobb arányban van jelen a mezőörsi gyülekezet intézményein keresztül az Egyházmegyében.

Nagytiszteletű úr, Isten adjon elég időt és áldást a munkájukhoz!


A megválasztott egyházmegyei gondnoknak, Tóth Józsefnek, már a felmenői között is voltak presbiterek, egyházi gondnokok. Somogyviszlón konfirmált a 70-es években, mint mondja, köszönet ezért a tanítójának, hisz akkoriban ez nem volt elfogadott. 1981-ben került Pápára a feleségével. Azóta ott tanít a Munkácsy Mihály Általános Iskolában.

Milyen út vezetett az egyházmegyei szolgálathoz?

Van két nagygyermekem, és Isten megáldott bennünket 20 éve még egy fiúval. Mi akkor már a Pápához csatolt Borsosgyőrön laktunk. A helyi gyülekezet arra kért, hogy presbiteri szolgálatot vállaljak. A gyermekáldás számomra teljesen nyilvánvalóan Isten kegyelme lehetett, így nem volt kérdés, hogy a szolgálatot elvállalom. Később átvettem ott a gyülekezet világi vezetését. Ez egy társközség, 2012-től a négy falu alkotta gyülekezet dolgainak az irányítását is elvállaltam. Istennek volt még terve velem, így lettem egyházmegyei gondnok. Javasoltak jelöltnek, majd a négy jelöltből aztán csak én maradtam. Nagy izgalommal és elszántsággal készülök a feladatra, bízva az Isten kegyelmében, a szentlélek gazdag támogatásában.   

Milyen feladatot kíván ellátni?

Nagytiszteletű Márkus Mihály esperes úrral régi a kapcsolatom, jól együtt fogunk tudni dolgozni. Mivel kis gyülekezetből jövök, szívügyem a kis gyülekezetek támogatása – anyagi, módszertani, lelki gyarapodás terén. Annak örülnék, ha élő gyülekezetek lennének. Természetesen ehhez olyan adekvát programokat kellene szerveznünk, amik vonzóvá teszik a gyülekezeti életet. Fontos, hogy a vallásunknak a megélése történjen jókedvvel. Ha elveszítjük a humort, jókedvet, azt az örömöt, amit az evangélium is közvetít, akkor baj van. Szeretném, ha olyan közvetlen kapcsolatok szövődnének, amelyek építenék a közösséget. Élőbb kapcsolatra van szükség, ehhez kell találni olyan lehetőségeket, ahová szívesen eljönnek az emberek. De mindenekelőtt imádkozunk, hogy mielőbb véget érjen a vírushelyzet, hogy újra mehessünk a templomba, megtarthassuk hagyományos alkalmainkat.


Vélemények, hozzászólások

A hírhez 1 hozzászólás érkezett, ezeket ide kattintva olvashatja

2021. February 27., Saturday,
Ákos , Bátor napja van.

Látogatóink száma a mai napon: 2838
Összesen 2009. június 2. óta : 23904442

Ige Mellett

(2) „Szentek legyetek, mert én, az Úr… szent vagyok.” (3Mózes 19)

A Tízparancsolat egyes, ide vonatkozó parancsolatai váltakozó sorrendben, kibontva jelennek meg ebben a fejezetben. A fejezet újszövetségi dimenziókat... tovább

Dokumentumtár

Jónás

Formátum:.docx
Méret: 42.9 KB

Péntek László esperes magyarázata Jónás könyvéhez. Gyermek és ifjúsági táborokban való használatra

[ Saját anyagok feltöltése ] Dokumentum letöltése

Hangtár

laudaciodrse

Formátum:.mp3,
Méret: 8.1 MB

Dr. Sárközy Eszter laudációja. Laudál: Dr. Fekete László

Hanganyag letöltése