A kapu

Horváth Mihály, 2021-03-27 08:17:05

Tavasszal a böjti szelek erősebben ostromolják a környékünket. Egyébként is erősen huzatos ez a kisalföldi környék, de ezek a mostani légmozgások végleg betették a kaput a mi utcafronti nyílászárónknak. Pedig milyen büszkén dacolt az elemekkel. Bár tudta jól, hogy veszett a küzdelem, aminek megvívására teremtették, de őt nem holmi puha fenyődeszkából faragták, hanem kemény tölgyből.

Egyszer azonban mindennek eljön a rendelt ideje. Úgy, ahogy erdei létében is eljött az idő: bár bőszen küzdött az időjárás viszontagságaival, a fejsze vasával szemben tehetetlennek bizonyult, és véget ért egy élet, a virágzás és a kikeletvárás.

Haló porában deszkaként szolgált minket, és védte otthonunk külső határait, mert aki harcosnak születik, az is marad mindörökre. Pedig tudta, hogy ideigvaló a tusa, és az idővel nem lehet versenyezni. Mindhiába a keménység, az idő vasfogakkal van felvértezve, melyek ellen egyedül küzdeni esélytelen.  

A mi kapunknak is eljött az ideje, és újat kellett készíttetni, ami a mai világban nem egyszerű feladat, mert anyagi és humán vetülete is van az előállt helyzetnek.

Először is a mesterember kiválasztása soha nem egyszerű feladat, mert önmaguk vertikális és horizontális (azaz totális) felmagasztalásban mind kiválóan szerepelnek, és a munka elkezdésében az örökkévalóságot is megszégyenítő távlatokat tudnak elénk vetíteni. 

A kifogásokban is különböző szinteket ugrottak meg pl.:

1, Az utazó riporter – „Most éppen itt meg itt vagyok; van még munkám itt meg ott is…”

2, A választékos - akit már a végén csak azért hívtam fel újra és újra, hogy valami friss és ropogós kifogást halljak.

3, A telefonszolgáltató beépített embere - aki heti visszahívás igényével és soha nem látás élményével gazdagított minket.

Az anyagi viszonylatában meg kell említenem, hogy igazából böjtben járunk, de minduntalan visszaköszön a farsang, mert egyes szakik árajánlatukban engem vagy grófi rangra emeltek, vagy csak szellemi kihívásokkal küzdőnek reméltek. Sajnos az utóbbi a valószínűbb, mivel mély sajnálatomra semmilyen rokonságot nem tudok felmutatni Csekonics gróf családjával. De, aki esetleg meg tudna ebben cáfolni, azzal nem tudnék vitára kelni, mivel a bankó bizonyosság forgatja a világ kerekét.

Aztán elkészült a kapunk - de ez is olyan, mint az ember élete folyamán annyiszor előforduló történet, hogy minden új dolog megléte egy újabb dolog hiányát szüli -, és jött a következő lépés, hogy legyen motor is a kapun, ami nem kis piackutatásomba fog még kerülni.

Egyik alkalommal egy kapukkal foglalkozó szakember szemrebbenés nélkül olyan árat mondott, hogy egyből tudtam, nem egy kapura játszunk. Aztán kifejtette, hogy szlovákul a bárány szó kaput jelent. Utánanéztem, hát a kapu szlovákul brána, de ez mellékes.

Így húsvét közeledtével rá kellett jönnöm, habár a fordítás igazából csak ferdítés, de az eleve vesztett küzdelemben a bárány mégis csak a kaput jelent. Mindannyian egy esélytelen küzdelemben legyőzetésre vagyunk kárhoztatva a bárány áldozata nélkül, és Ő szabadít meg, és nyitja meg a kaput az Atyához.

 

 


Vélemények, hozzászólások

A hírhez még nem érkezett hozzászólás. Hozzászólok.

2021. April 12., Monday,
Gyula napja van.

Látogatóink száma a mai napon: 12663
Összesen 2009. június 2. óta : 24581142

Ige Mellett

(10) „Azután elindultak Izráel fiai, és tábort ütöttek Óbótban.” (4Mózes 21,10–35)

Érdemes elővenni a térképet, és nyomon követni azt az útvonalat, amit a szentíró elénk tár (10–15). Az útvonalat más igeszakaszok bevonásával lehet po... tovább