Reformációi utak ma

A reformáció ünnepnapját és a mindenszenteket követően hívta közös beszélgetésre az Élő Istenben hívő felekezetek képviselőit a Veszprém-Kálvin János parki Református Gyülekezet. Mit jelent számunkra a reformáció? Ezt a kérdést vitatták meg református, katolikus és evangélikus lelki vezetők az ökumenikus kerekasztal beszélgetés során.

Pótszékekre is szükség volt, megtelt érdeklődőkkel a Kálvin parki református templom gyülekezeti terme. A reformátusokon kívül katolikus és evangélikus testvérek is eljöttek. Ugyanez az összetétel volt a meghívott beszélgetőpartnerek esetében is: Steinbach József református püspök, Dr. Csernai Balázs, katolikus plébános, egyetemi lelkész és Kovács Viktor evangélikus lelkész volt a vendég.

Závodi Zsuzsanna, a gyülekezet lelkipásztora, a beszélgetés vezetője, a 25. zsoltár gondolataival köszöntötte a megjelenteket. A reformáció ünnepén nem csak egy elmúlt eseményre emlékezünk, hanem egy ma is történő folyamatra. Mik a mai reformáció útjai, tette fel a kérdést a vendégeknek. „Bizonytalan, változó világban élünk, csak kapkodjuk a fejünket. Ebben a kontextusban a keresztyénség is sajátságos helyzetben van” - kezdte válaszát Steinbach József. Kihívás ebben a környezetben, miként lehet megszólítani a szeretet üzenetével az embereket, vonzóvá tenni az Evangéliumot. Véleménye szerint a megújulás a régi értékek megtartása mellett, az egyház nyelvének tanításával lehetséges.

Eljött annak az ideje, hogy közös keresztyén hitünket együtt tudjuk meghirdetni: „A megújulás útja az ökumené”.
„Az egyháznak állandóan meg kell újulnia. A kérdés az, hogyan történik ez a megújulás ma?” A Veszprémi Érseki Főiskola egyetemi lelkésze erre nem a világhoz való hasonulásban, hanem a Krisztushoz való igazodásban látja az utat. A kérdés szerinte az, hogy miként lehet ezt a ma nyelvén megfogalmazni. Az egyházat nem mi csináljuk, hanem Krisztus építi. Nem nélkülünk, hanem velünk, és a megújulásnak az az útja, hogy nem akadályozzuk Krisztust az egyházépítő munkájában.
Az Ajkai Evangélikus Egyházközség parókus lelkésze az előretekintésben a legfontosabbnak Jézus Krisztus személyével való élő kapcsolatot nevezte meg. Hűséggel az Evangéliumhoz, gyógyító szavakkal lépni a nyilvánosságba. Figyelve a Szentlélek vezetésére keresni Isten akaratát az utak keresésénél: „Vajon Ő hogyan akarja - hogyan nem akarja?”

A tiszteletes asszony ehhez kapcsolódva kérdezte, hogyan lehet napjainkban a Szentlélek munkáját az egyházban közvetíteni. Steinbach József püspök az egyház nagy kihívásának nevezte, hogy a lelkészek valóban lelkipásztorok lehessenek, számos feladat mellett legyen idő a pasztorációra, az Örömhír hirdetésére. Inspirálni kell a gyülekezeti tagokat arra, hogy a karizmájuknak megfelelő szolgálatot vállaljanak. De a legfontosabbnak azt tartja, hogy imádkozzunk a Szentlélek munkájáért, valamint hogy hitelesen hirdessük az Örömhírt: „Nem tőlünk függ az egyház jövője, de ugyanakkor Isten számonkéri azt, amit a szolgálatban ránk bízott” – mondta a püspök. Nem kell felvenni a versenyt az ingergazdag világgal, amibe az emberek amúgy is kezdenek belefáradni, hanem hűségesen, reménységgel, örömmel, odafordulva kell szeretni az embereket.
Csernai Balázs atya is úgy véli, hogy az odafigyelésből élet fakad. Az egyház olyat kínál, amit máshonnan nem kaphatnak, az éltető táplálékot, és véleménye szerint az emberek ma erre vannak kiéhezve: „Ha Jézust visszük az emberekhez, akkor a küldetésünket teljesítjük, és vonzók leszünk.”

„A megújulás mindig belülről fakad, és ennek az egyik motorja, ha rájövünk arra, hogy mennyire fontos és értékes az, amit képviselünk” - mondta Kovács Viktor. Az üzenet, amit képviselünk, az Örök Életre szól, és sok múlik azon, hogy minél több embernek át tudjuk ezt adni. A módszereken lehet változtatni, de a lényeget, a tartalmat meg kell tartani, még ha esetleg azok nem is vonzóak a ma emberének.

A továbbiakban a fórumba bekapcsolódtak a közönség soraiból is, megerősítve azt, hogy napjaink fő kihívása megszólítani az embereket, szelíden, de határozottan felvállalni a hitünket és közösen fellépni Jézus Krisztus ügyéért.