A szeretet filozófiája

Márton Gergely, 2022-05-24 07:34:47

A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara által szervezett Pannon KultúrKlub májusi alkalmán a szeretetről beszélgettek a meghívott vendégek. Mi a szeretet, hogyan lehet jól vagy rosszul szeretni, mi valójában az egyik legalapvetőbb emberi érzelem ellentétpárja, vagy ki taníthat meg minket a helyes szeretetre – ezekre a kérdésekre kereste a választ a dunántúli reformátusok püspöke, a veszprémi érsek és az Érseki Főiskola rektora.

2021-ben indította útjára a Pannon Egyetem, Veszprém városa valamint az Európa Kulturális Fővárosa 2023 projekt szoros kapcsolatából és folyamatos együttműködéséből megszületett Pannon KultúrKlub rendezvénysorozatot. A nyilvános beszélgetések célja lehetőséget teremteni arra, hogy tudományról, művészetekről, filozófiáról közérthető párbeszéd alakulhasson ki szakértők és érdeklődők között.

A veszprémi Papírkutya Kultúrbisztróban a kezdés előtt 10 perccel már nehezen lehetett helyet találni, fiatalok és idősek egyaránt ültek az asztaloknál. András Ferenc filozófus, a Pannon Egyetem Társadalomtudományi Intézetének igazgatója, a beszélgetés moderátora köszöntőjében a témát jelölte meg a nagy érdeklődés lehetséges okaként: „A szeretetről lesz szó, gondolom, nincsenek híján – vagy mégis? - hogy ennyien eljöttek”. De a témát boncolgató személyek is okot adhattak a nagy érdeklődésre: Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, Udvardy György, a Veszprémi Főegyházmegye érseke, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökhelyettese és Sebestyén József, a Veszprémi Érseki Főiskola rektora beszélgetett a szeretet elméletéről, gyakorlatáról és mindennapi formáiról a Pannon KultúrKlub május 5-i alkalmán.

Szeretet – szerelem
A szeretet fogalma mindenkit érint, alapvető elem, ami nélkül a közösségi élet semmilyen színtere nem működhet, mégis nehéz közhelyek nélkül beszélni róla – szögezték le rögtön az elején a résztvevők. A magyar nyelv különbséget tesz szeretet és szerelem között. Udvardy György úgy fogalmazott, hogy a szeretet egy tágabb fogalom, több dimenziója van, amikben másként mutatkozik meg: „Egyfajta készség arra, hogy szabadon akarok elköteleződni és elfogadom a másik elköteleződését… ebben egy ősvágy mutatkozik meg: szeretném, hogy szeressenek, és szeretném, hogy a szeretetemet el tudják fogadni. Ezekben egyensúlynak kell lenni.” Steinbach József is arra mutatott rá, hogy a szerelem a szeretet egy megjelenési formája, Isten ajándéka, ami kifejezi az emberlétnek azt a valóságát, hogy szükségünk van a másikra.
Elhangzott, hogy a szeretet dimenzióinak különböző kapcsolódási mértékei vannak, máshogy szeretünk családban, közösségben, társadalmi szinten. Az öröm mellett a fájdalom is ott van a rétegei között, a hiány érzése, a másikért való a szenvedés felvállalása.

Isten lehet hiányos?
Ha a szeretet lehet fájdalmas, és Isten maga a szeretet, akkor Isten lehet hiányos? – tette fel a kérdést András Ferenc. Udvardy György rámutatott, hogy a szeretetben felmerülő hiány az ember oldaláról jelentkezik, korlátozottságunkban nem ismerjük fel azt a szeretetet, ami maga az Isten. Steinbach József is kiemelete, hogy Isten nem hiányos, de igenis hiányzik Neki az emberrel való közösség. Ez az elvesztett szövetség az, ami miatt az emberek egymás között sem tudnak maradéktalanul közösséget létesíteni: „Hiányzunk Neki mi emberek, akik eltávolodtunk tőle, és nem tudunk igazán szeretni – mert Isten a szeretet és az élet Istene. Emberi módon szólva az Istenről, emiatt valóban mondhatjuk azt, szenved. Az Ószövetségben számos példa van arra, hogy a próféták leírják Istennek ezt a szenvedését: Népem elhagytál, nem ilyen életet szántam neked, térj vissza hozzám… Nem azért szenved, mert valami hiányzik belőle, hanem azért, mert Ő maga a Teljesség.”

Kit keressünk a szeretetünkben? Tükör vagy kivetülés?
A szeretet visszatükröződésében valósul meg létünk, általa alkotunk képet saját magunkról, de a szeretet a másik személy javára kell, hogy irányuljon – hangzott el. Ehhez ismerni kell a másikat, és áldozatot kell hozni érte, figyelni kell rá. Fontos, hogy miközben lényegünkről tudunk meg többet, aközben ne magunkat keressük a másik iránti érzéseinkben. Az igaz szeretet a jóra inspirál, növekedni tudunk benne és egyben megéljük a megosztás örömét. Ezzel kapcsolatban kiemelték, hogy maga a teremtés is erre utal, hiszen Isten a teremtésben osztotta meg velünk örömét. Az ember élete éppen ezért csak az Istennel való közösségben teljesedhet ki, vissza kell találnunk a teremtés forrásához, mert csak akkor tudjuk egymást is igazán megtalálni a szeretet különböző fokozataiban.

Morál vagy szeretet?
Ezek után felmerült a kérdés, hogy mi a szerepe a morálnak a szeretetkapcsolatban? A meghívott vendégek egyetértettek abban, hogy a morál tulajdonképpen egy szükséges „parancsolt szeretet”, ami ébren tartja a megmaradásra bíró szeretetet. Példaként hozták fel a Tízparancsolatot, aminek főleg az emberek egymás közötti viszonyára vonatkozó második kőtáblája is erre szeretetre ösztönöz.
A morál emlékeztet a szeretet fontosságára, rendet tart ebben a világban, szabályoz. De rámutattak arra, hogy a szabályok nem okoznak nehézséget az életünkben, ha szeretjük azt, aki adja őket, ezért Isten parancsolatai szeretetből fakadva könnyen betarthatóak.

Mi van a szeretet ellenébe?
Rengeteg bennünk az indulat, a szeretetlenség - hangzott el. A szeretet ellentéte a bűnünk másokra való hárítása. Ez okozza napjainkban leginkább a széthúzást, a gyűlölködést. Az egyházi vezetők rámutattak arra, hogy ez az egymás közé éket verő gyarló emberi viselkedés a biblia szerint a sátán műve. Az egyetlen megoldás ellene az, hogy egy nálánál nagyobb hatalomhoz kell fordulni. Naponta el kell kérni a szeretet erejét Istentől. Kimondták, hogy a posztmodern, énközpontú világnézet kevés, mert bár törekedhetek a magam erejéből a szeretetre, de olyan gyarló vagyok, hogy nem tudok igazán szeretni. Ehhez arra a nagyobb erőre van szükség, aki maga a szeretet.
Konklúzióként kijelentették, hogy ha a szeretet az életre irányul, akkor a nemszeretet a semmi felé terel. Ez nem csupán elmélet - hangsúlyozták. A gyakorlat, napjaink számos gyötrelme, nyomorúsága is ezt bizonyítja.

A közel másfél órás beszélgetés alatt a szeretet hatalmas témájának csak egy apró szeletét tudták megbeszélni a meghívott előadók. Az elhangzottak alapján András Ferenc így zárta az estét: „A szeretet a közösségiség legmagasabb rendű válfaja, ami a transzcendenssel való közösség nélkül nem lesz teljes”.


Vélemények, hozzászólások

A hírhez még nem érkezett hozzászólás. Hozzászólok.

2022. July 04., Monday,
Ulrik napja van.

Látogatóink száma a mai napon: 13511
Összesen 2009. június 2. óta : 31575657