„Én középszerű ember nem leszek”

A pápai diák, az identitását kereső ifjú Petőfi lesz a március 7-én nyíló kiállításnak a fókuszában a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek Könyvtárában. A Gyűjtemények munkatársai által szervezett és létrejövő nagyszabású tárlat a 200 éve született Petőfi Sándor pápai emlékeinek bemutatásával tükröt tart a ma embere elé: ki vagyok én, hol a helyem a világban, mit jelent magyarnak, keresztyénnek lenni? A készülő kiállításról beszélgetünk.

Egy jó kiállítás megalkotása sok munkával, alapos tervezéssel és kutatómunkával jár. Így fogtak bele a „Petőfi arcait” bemutató pápai kiállításba a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek munkatársai. A könyvtár előcsarnokában már készítik a tárlókat, kijelölik a helyét a tárgyi emlékeknek. Napjainkban azonban már nem elég, hogy a vitrin mögé rakunk egy-egy tárgyat, ezzel már nem lehet megszólítani az embereket. Digitális terveket készítve előre megtervezik a látványt, grafikai munkákkal élménnyé alakítják a teret. A digitális technika segítségével virtuális síkokat hoznak létre, mobil applikációk segítségével pedig plusz tartalmakkal bővítik a tárlatot.

A Petőfi arcait bemutató kiállítás készületei javában zajlanak. Köntös László gyűjteményi igazgatóval, Halászné Kapcsándi Szilvia gyűjteményi igazgatóhelyettessel, múzeumvezetővel és Schilde René történésszel, a könyvtár munkatársával beszélgetünk a nagyszabású kiállításról.

„Teljesen új megközelítésben szeretnénk bemutatni Petőfit”
Halászné Kapcsándi Szilvia, a kiállítás egyik rendezője elmondta, hogy a kiállítás elsődleges célközönsége a fiatalabb generáció. Petőfinek nem a teljes életútját mutatják be, hanem a 19 éves, útkereső diákra helyezik a fókuszt. Az identitását kereső ifjúval a mai fiatalság számos kérdésben tud majd azonosulni. Már maga a kiállítás címe is, „Középszerű ember nem leszek” egybecseng a tizenévesek gondolatiságával. Nem hagyományos tárlatot terveznek, a látogatók aktivitására is számítanak. Például tükör segítségével létrehoznak egy másik síkot, ami arra vezeti majd az útkereső fiatalokat, felnőtteket, hogy Petőfi életén keresztül a saját kérdéseikre, vívódásaikra is választ adjanak maguknak.

A kiállítás egy animációs kisfilmmel indul, ami belehelyezi a pápai diákéletbe a látogatókat. A fellelhető tárgyi emlékek mellett több multimédiás tartalommal, mobil applikációval is készülnek. Például Petőfi lábnyomát követve akár egy virtuális sétát is tehetnek majd a látogatók, de élőben is lehetőség nyílik vezetett sétán meglátogatni a Petőfi-emlékhelyeket. Több interaktív múzeumpedagógiai elemmel is készülnek. Halászné Kapcsándi Szilvia kiemelte, hogy a kicsiktől az idősekig minden korosztály megtalálja majd a maga kedvére valót.
A munkák nagy részét önerőből oldják meg. A látványelemek, a grafikai munkák elkészítését Kisantal Tibor grafikus vállalta el.
Petőfi Pápán született – mondta Halászné Kapcsándi Szilvia, és ennek írásos bizonyítékait is bemutatják. Igazi kuriózum az az Érdemkönyv, amibe a költő saját versét, a Tolvaj huszárt először írta alá így: „Petőfi”.

„Az identitását kereső Petőfi Pápán”
Az önmeghatározás szempontjából fontos állomás volt a költő számára a saját művésznév megtalálása - mondta a tárlat anyagának kutatómunkáját végző Schilde René történész, a könyvtár munkatársa. A pápai kiállítás nem a teljes életútra fókuszál, hanem csak a költő Pápán töltött éveire, az itt kapott hatásokra. Petőfi számára a refi volt az utolsó iskola, ezért is fontos, hogy miként hatott rá a Pápai Református Kollégium szellemisége. Itt élte meg először azt a sikerélményt, hogy költőként és előadóként is teret kap. Meghatározóan inspiráló időszak volt számára az itt töltött idő, ami után rövid pályafutása alatt a magyarság kimagasló személyisége lehetett.
A kutatómunkával kapcsolatban Schilde René elmondta, hogy a Petőfi életéről született számos legenda mellett nagyon izgalmas munka megtalálni azokat a hiteles történeti forrásokat, amikre bátran lehet alapozni. A Pápán fellelhető valós, kézzelfogható dokumentumok mellett két, nem a gyűjtemények tulajdonában lévő fontos történeti elemet, Petőfi Pápáról írt leveleit is bemutatják. Az egyik levélben szerepel az a mondat, ami a kiállítás címét adta: „Művész és költő!... én középszerű ember nem leszek”. A „Petőfi arcai” alcím szintén adta magát, hiszen Katona György festőművész azonos című festménye a könyvtárat ékesíti, és természetesen a kiállítás anyagában is megjelenik. Ehhez igazodva Petőfi olyan arcai is bemutatásra kerülnek, amelyek nem közismertek, mint a műfordító Petőfi, aki például lefordította a Robin Hoodot. De szintén láthatóvá lesz Petőfi humoros arca is.

„Miért lehetett az, hogy a Pápai Református Kollégiumban Petőfi szellemi otthonra talált?”

Köntös László gyűjteményi igazgatótól megtudtuk, hogy a kiállítás erre is választ ad. A XIX. század a reformátusság nagy időszaka. A francia forradalom eszmeiségét átvéve ekkor születik meg a modern nemzettudat, a magyar nemzeti identitás. A pápai tanárok azonosultak ezekkel az eszmékkel, Köntös László úgy fogalmazott, hogy abban az időben a nyugat és Magyarország, benne kiemelten a Pápai Református Kollégium együtt haladtak. A reformátusok úgy tekintettek a reformációra, mint a nemzeti szabadságtörekvések előfutárára. Ez azzal is járt, hogy a teológiai háttér elhalványodott, a nemzeti függetlenség és a magyarság eszménye került az előtérbe. De ez nem jelenti azt, hogy kiléptek volna a keresztyénségből.
Petőfi életében is nagy kérdés, hogy vajon keresztyén volt-e. A szó kegyességi értelmében talán nem volt túlságosan vallásos, de mégis a keresztyén gyökerekből táplálkozott, mindvégig a keresztyén kultúrkörön belül maradt. Köntös László kiemelte, hogy a kiállítás lényegi eleme, hogy megmutassa, Petőfi igenis a keresztyén értékekből építkezett, azon belül is a reformátusság XIX. században Magyarországra jelentős hatással bíró eszmeiségéből.
Nem csak az egyének identitáskeresése szempontjából aktuális a kiállítás, hanem a szélesebb népcsoportok önazonosságának szemszögéből is. Ugyanazok a kérdések merülnek fel napjainkban is: a nemzet, mint az identitásunkat meghatározó meggyőződés. Nemzetekkel, vagy nemzetek nélkül - ez a kérdés feszíti ma is Európát. „Azt is hangsúlyozzuk a kiállításban, hogy szerintünk az identitás elidegeníthetetlen része a nemzettudat: úgy vagyunk emberek, hogy közben magyarnak valljuk magunkat. Úgy gondoljuk, hogy ebből a nézőpontból is nagyon inspiratív tud lenni Petőfi a mai fiatalok számára” – mondta Köntös László.

A Petőfi arcait bemutató kiállítás megnyitója március 7-én lesz, 17:00 órakor a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei Könyvtárában – Pápán.