A szervezett ifjúsági kapcsolatok csodája Balatonfenyvesen

Balatonfenyvesen Isten kegyelme és csodái révén új ifjúsági kapcsolatrendszerek szerveződtek. Ezek arról szólnak, hogy Isten megáldhatja ifjúsági munkánk, minden nehéz feltétel ellenére. Ha nehéz feltételről van szó, akkor nemcsak a nehéz feltételt jelentő rekkenő hőségre kell gondolni, amely a tábor ideje alatt mindenkit megpróbált. Hanem egy másik nehéz feltételre kell gondolnunk, amivel meg kell küzdenünk.

Tulajdonképpen a múlt az a nehéz feltétel, amely jelenünket is befolyásolhatja. Mire gondoljunk a múlttal kapcsolatban? A múltunk összefügg életünkkel és hitünkkel: hosszú időn keresztül sokan meg voltak győződve, hogy a mai ifjúság nem érdeklődik a hitélet iránt, velük nem lehet ifjúsági mozgalmat szervezni (nem ilyen “hitvallásokra” van ma szükség). Mások szerint, sok helyen nincs református iskola, ezért nem lehet a “mai fiatalokkal” kapcsolatba kerülni, mondják. Mert sajnos rossz tapasztalataink vannak a mai fiatalokkal, hisz “egyáltalán nem látogatják az istentiszteleteinket”, vélekednek mások. Így kezdődhet el a generációs szembenállás, ami nem segíti a kapcsolatok kiépítését, hanem inkább ellehetetleníti azt.

Egy másik kapcsolati modellt kell keresnünk és kiépítenünk az ifjúság fele. Bátran elmondhatjuk, hogy az ifjúsági kapcsolatok és mozgalom terén Balatonfenyvesen valami fontos kezdődött el 2010 jul. 12-én (persze ezt a dátumot is szorgalmas munka kellett megelőzze). A családlátogatások is kapcsolatépítő jellegűek lehetnének, igen komoly kitörési pont lehetne a fiatalság fele is. Ifiszervezők és mentorok szolgálatára és továbbképzésére is nagy szükség van. És főleg a rendszeres találkozásra, jó programokra, tervezgetésre, igehallgatásra, imádságra. Reméljük, hogy év közben is találkozhatunk ilyen ügyben még és a csoda folytatódni fog.

Egyik lány meg is fogalmazta: “én egy csodában élek”. A fiatalok nyelvén megfogalmazott és fiatalos programajánlat, hitéleti közösség, áhítat, zenekar, vetélkedő, beszélgetések, zene, játék, sport, mind olyan “kapcsolódási pontokat” jelentenek a fiatalok fele, amelynek mentén ki lehet építeni a működőképes hitéleti ifjúsági mozgalmat. A hőség ellenére rendezett, gazdag és igen jó programajánlat, jó szervezés, megindító, felüdítő beszélgetések, örömkönnyektől gazdagított úrvacsorázás jellemezték a tábort. Örömkönnyekkel vettem úrvacsorát én is a fiatalokkal, mert tévhitek oszoltak el és valódi hitrejutás történt. Nagyon jó volt több éves komoly munka után látni, hogy érdemes volt a beruházott energia. Mert egy jó konfirmandus csoportnak szervezett jó programkínálattal,  Isten kegyelme és Szentlelke által el lehetett érni, hogy sokan bekapcsolódjanak az ifibe. Sőt immár a balatonfenyvesi tábor után elmondhatjuk, hogy a kerületi “ifibe” is betagolódtak ifjaink, ahol befogadva, elrejtve, szeretve érezhették magukat. Ezért jártak áhítatra és a hőség ellenére is bekapcsolódtak a nagyon jó programokba.

Nekünk kísérőknek és programszervezőknek is az a véleményünk, hogy megérte elmenni Balatonfenyvesre, noha sokszor rázós volt ez a fajta szívós kitartást igénylő éjszakába nyúló “férfi munka”. A fiatalok is örültek, hogy jövőben is eljöhetnek a táborba. Nyertünk ott egy új esélyt, hogy tovább szervezzük az ifjúsági mozgalmat. Mert csak a szervezettség segíthet, hogy a közösség bizonytalanná és sekélyessé ne váljon. Helyette legyen inkább eseménydús! Mint a balatonfenyvesi kerületi tábor. Ahol nemcsak minket találtak meg, hanem mi is megtaláltuk, ami jó volt a lelkünknek és a fiataljainknak

Jakab Sándor, Sárkeresztes-Moha