"Élni jó" - REND 2024. (Vasárnapi hírfolyam)

„Mert nálad van az élet forrása.” (Zsoltárok 36,10)
A tizedik Református Egyházi Napok Dunántúl fesztivál három napja alatt több, mint száz programmal járja körül Isten ígéje alapján, hogy élni valóban jó! 
A vasárnapi nap eseményeinek összefoglalója:

Beck Zoltán – Vecsei H. Miklós – Kártyajáték

A REND három napos fesztiváljának utolsó programja Beck Zoltán és Vecsei H. Miklós egyedi hangulatú, Kártyajáték című előadása volt. A református templom zsúfolásig megtelt a vasárnap délutánig is kitartó résztvevőkkel. Az előadók a zene és próza műfaját párosítva teremtettek különös dinamikájú párbeszédet egymással és a hallgatósággal.

A műsor felépítésének lényege, hogy előre megírt kártyákat hoznak magukkal, ezek mindegyikén egy szóval vagy félmondattal. A kártyacsomagból mindig a nézők húznak, ezzel megadva a felütést egy dalhoz, vershez, személyes történethez, amellyel az előadók válaszolnak a kártyára.

Ez az alapötlet, a zseniális váza az együtt töltött mintegy másfél órának, ez az, ami megvan, de a valódi tartalomra lehetetlen előre készülni. Minden eszközük egy kézben tartott gitár, és a fejük-szívük tele emlékekkel, érzésekkel, gondolatokkal. És ennyi. Bármennyire is mesterei ők a művészetünknek, egy színész és egy zenész lelki improvizációja ez.

Énekeltek és meséltek egymásnak és nekünk, közvetlenséggel, öniróniával, viccelődve, elkomolyodva, mi pedig nevettünk a tréfás történeteken és meghatottan hallgattuk a szívszorító emlékeket. És így szépen beszálltunk ebbe a különleges játékába őszinteségnek és elfogadásnak.

Beck és Vecsei az életről meséltek nekünk, az ő életükről, másokéról, a miénkről…

(A kihúzott kártyák: „véletlen”, „vége van már?”, „mindegyik jó”, „lehet, visszatér”, „miért maradtál itt?”, „a testvérem egyedüli gyerek”)

Némethné Sz. Tóth Ildikó

________________________________________________________________

Pál István Szalonna és bandája koncert

Muzsikusok. Ez a legkevesebb és egyben a legtöbb, amit magukról elmondhatnak. Zenéjük átörökíti nemzeti kultúránk hagyományát, de nem csupán megőriz, hanem élővé teszi azt. Teszik ezt egy olyan kultúrával, melynek gyökerei többszáz esztendőre tekintenek vissza és amely kultúra jelenthet igazi erőt megmaradásunkhoz.

Koncertjeiken a Kárpát-medence leggyönyörűbb muzsikái szólalnak meg: az autentikus népzene mellett népzenei feldolgozásokat is hallhatunk tőlük. Rendszeres fellépői Magyarország legnagyobb koncerttermeinek, fesztiváljainak, emellett nagy sikerrel vendégeskedtek Európa-szerte és a tengerentúlon. A zenekar vezetője, a viski (Kárpátalja) születésű Pál István népzenész vallja: „Életünket az Istentől kapott talentumok határozzák meg, ezzel tudjuk valóban megszólítani embertársainkat.”

Fellépésükön a zene és az ének mellett a tánc is megjelent, fülnek, szemnek és léleknek tetsző műsoruk nagy sikert aratott.

Márton Gergely

___________________________________________________________________

A Pécselyi Király Imre Rézfúvós Zenekar koncertje

Népes hallgatóságot vonzottak a sátorszínpadhoz a Pécselyi Király Imre Rézfúvós Zenekar által felcsendült dallamok. A koncertet Máté László lelkészi főjegyző nyitotta meg, ismertetve a zenekar 1998-ból eredő múltját és névadóját. Kiemelte, hogy „a zenekar egy régi hagyományt újít fel: valamikor a református istentiszteleteken, egyházi ünnepeken rendszeresen játszottak a levente zenekarok”. Valóban a 2024-es REND fesztivál záró délutánjához illő, ünnepi alkalom volt ez a koncert.

A zenekar repertoárján Johann Sebastian Bach, Felix Mendelssohn Bartholdy művek rézfúvós átiratai, egyházi énekek átiratai, valamint huszadik századi és kortárs zeneszerzők művei szerepeltek, továbbá híres filmzenék témáiból készült feldolgozások csendültek fel. A zenekart Márkus Mihály esperes úr, a zenekar alapító karmestere szívvel-lélekkel vezényelte.

Kutasiné Molnár Boglárka

________________________________________________________________

„Atyám prédikátor volt, de egy valóságos ember” (irodalomtörténeti háttértanulmányok a Tatai Református Egyházmegyéből) Gerecsei Zsolt könyvbemutatója

Könyvet írni kicsit olyan, mint fát ültetni. A kis fácska is ránézésre gyenge, nem sokat érő, könnyen derékba törhető és sok munkát, odafigyelést igényel. Ráadásul nem is hoz azonnal gyümölcsöt, türelem kell hozzá. De mégis magában hordozza a lehetőséget, hogy egyszer akár maga az ültető, akár később valaki más hálásan fog szakítani róla olyan termést, mely további felismeréseket érlel benne. A múltbéli, sokszor porosodó feljegyzések, írások, könyvek igy hoznak ma is bőséges termést, mikor érdeklődve kutatják őket későbbi korok emberei. A hivatásos vagy műkedvelő egyháztörténészek tudják igazán elmondani, hogy mekkora kincs, ha valamiről írásos forrásokat találnak. Gerecsei Zsolt esperest mindig is vonzotta a múlt, szeret kutakodni, gyümölcsöket szedni az elődök által ültetett fákról. A REND-re egy elkészült könyv formájában a Tatai Egyházmegye múltjából hozott egy szakajtónyi gyümölcsöt érdeklődő hallgatósága számára.

A könyvajánlót Dr. Szabó Előd professzor vezette, és szemezgetett az elkészült könyv tartalmáról és nem mellesleg közben a szerzőt kérdezte. A Gerecsei Zsolt esperes úr elmesélte, hogyan jutott el addig a pontig, hogy megírja három család történetét, fordulatos sorsát, ahogy az életutak szálai kapcsolódni tudtak egymáshoz. A cseh Oberlik szabómester család egyik sarja hogyan lett lelkész, egy másik sarj Károly, pedig író, aki Petőfi Sándor személyes barátja és a Tízek Társaságának is tagja lett.  A könyvből megismerhetjük Pálóczi Horváth Ádám író - énekeskönyvünkben több ünnepi ének szerzője - családját és a Csokonai családot is. Elénk tárja a szerző, hogy alakult a sorsuk, és hogyan fonódott össze életük a református közösségekkel. Özvegy Oberlik Károlyné kapcsán említésre került, hogy talán épp itt Tatán alakulhatott meg az ország első gyülekezeti kezdeményezésű „lelkészi gyámoldája”, mely a lelkészek özvegyeit és árváit segítette, mivel akkortájt még nem létezett semmiféle szociális háló. Szabó Előd professzor úr zárszavában kiemelte, hogy a könyv értékelésénél figyelembe kell azt is venni, hogy esperes úr sok szolgálata mellett végzett hatalmas kutatómunkát. A szerző nagy tudását és jó humorát az a kiszólás is bizonyítja, hogy a végén megjegyezte, hogy műve 121 oldalas csupán, de nehéz olvasmány, mert a hitelesség kedvéért annyi eredeti dokumentumot tartalmaz, hogy altatónak is kiválóan megfelel.

Horváth Mihály

__________________________________________________________________

Teleki Miklós zongorakoncertje

Teleki Miklós koncertjét Steinbach József püspök vezette fel. Felidézte, hogy Teleki Miklós játékát meghallva rögtön feltűnt számára az a nyugodt, biztos technikai tudás, amivel játszik, ugyanakkor az a többlet is, amellyel a zenéből megszólal az üzenet. Az a bizonyos Szentlélek – ami az igehirdetésben is lényeges, hogy „ne csak a liszt legyen meg, hanem az élesztő is, ami kenyérré teszi az összegyúrt anyagot”.

Teleki Miklós orgona- és zongoraművész 1993 szeptemberében elnyerte a Budapesi Nemzetközi Liszt Ferenc Orgonaverseny különdíját. 1996-ban a Douwe Egberts Alapítvány díjazottja, majd 2000-ben Fischer Annie Ösztöndíjas volt. Repertoárja igen széles skálán mozog: a barokk kortól napjainkig sok szerző műveit szerepelteti műsorain. 80-90 hangversenyt ad évente, fellépett már Európa-szerte és az Egyesült Államokban is.
A mostani koncertje azért volt rendkívüli, mert nem orgonaművészként, hanem zongoraművészként mutatkozott be a REND közönségének.

Márton Gergely

________________________________________________________________

Kenderke Református Alapfokú Művészeti Iskola bemutatója

Az ország első néptánc művészeti iskolája, a Kenderke Református Alapfokú Művészeti Iskola bemutatója követte a vasárnapi istentiszteletet. A sátorszínpadon mutatkoztak be az iskola néptánc-, moderntánc- és trombita tanszakai, valamint furulya-, citera-, ének-, gitár- és hallás utáni népi zene szakkörei.

A moderntáncszak Madarak csoportjának „Emlékek a szeretetről” című műsorát Csere Márta és Lakat Bálint pedagógusok élő zenével kísérték. Az Ariel csoport karikagyakorlatát a Főnix csoport „Mindennapi hangulat” című produkciója követte. Majd a sátorszínpadon perdültek a szoknyák a Rokka tánccsoport komáromszentpéteri tánca alatt.

A Kenderke Református Alapfokú Művészeti Iskola végzett diákjaiból alakult, arany minősítésű Tata Táncegyüttes kalotaszegi táncokból hajnalit, lassú csárdást, legényest és szökőst táncolt. Nágel Zille citeraszakkörös tanuló moldvai dallamokat adott elő citerán parlando, aszimetrikus és esztamos ritmusokkal, majd gyimesi összeállítást – Rákóczi induló variáció, lassú és sebes magyaros - hallhatott a közönség a népi furulya, népi ének és gardon szakkörösök előadásában.

A trombita tanszak triója, Lázin Vince, Kiss-Varga Regő és Bánáti Norbert tanár úr kamarazenével, Mező Imre „Variációk három trombita” című művével szolgált. Zárásként Küküllő menti táncokat láthatott a közönség a Gerebenesekkel bővült Kenderburga csoport előadásában.

Kutasiné Molnár Boglárka

______________________________________________________________

Gyermekistentisztelet

A vasárnapi istentisztelettel egy időben a gyermekek számára tartott gyermekistentiszteletet a szolgálók egy lelkes csoportja: Szűcsné Tóth Orsolya hitoktató, Retkesné Kiss Mónika hitoktató, a Hajnalcsillag Tatai Református Óvoda vezetője, Szűcs Mátyás, a Tatai Református Egyházközség segédlelkésze, Mészárosné Retkes Anett tanító és Bognár Luca teológus hallgató.

Megtöltötte a gyülekezeti otthon termét a gyermekek vidám éneklése a játékos ismerkedés után, majd Zákeus története elevenedett meg a gyermekek előtt a szolgálói csoport előadásában. A bibliai történet üzenetét interaktív módon, közösen találták meg a gyerekek: Jézus megváltoztatta Zákeus szívét, Jézus a mi szívünket is meg tudja változtatni.

A gyermekistentisztelet énektanulással és közös imádsággal záródott, ami után még lehetőségük volt a gyermekeknek kézműves foglalkozáson részt venni.

Nagy Viktória

___________________________________________________________________

Vasárnapi istentisztelet

Vasárnap de. 10 órakor a tatai református templomba gyülekezetünk össze, hogy részesei legyünk a 2024-es REND utolsó istentiszteletének. A gyülekezetet először Gerecsei Zsolt esperes köszöntötte. Az istentiszteleten a liturgiában, igeolvasással, imádsággal szolgált Dr. Szabó Előd és Farkas Balázs lelkipásztor.

Máté László egyházkerületi főjegyző igehirdetésének alapigéje a Jn. ev. 10:10 volt. Jézus azt mondja: „Én azért jöttem, hogy életük legyen és bőségben éljenek.” Igehirdetésében utalt rá, hogy az idei REND mottója, az „Élni jó”, gondolkodásra hív, hiszen pro és kontra sok érvet lehet felsorakoztatni ezzel kapcsolatosan. De ez a mottó igazából hitkérdés is, és ha hitvallássá lesz, akkor védelmet, szellemi és lelki fegyverzetet jelent. Utalt rá, hogy a szombati fórumon előjött, hogy kérdőjel vagy felkiáltójel kívánkozik-e inkább a mondat végére. Arra buzdított, hogy előbb kettőspontot tegyünk utána, hogy felsorakoztassuk érveinket az ige fényében. Az igével összhangban különbséget tett az élet és az élni szó között. Az élet szóval jelölte az életútunkat, sorsunkat, míg a mottóban szereplő élni szó alatt azt értette, ahogyan megéljük, feldolgozzuk életútunkat tapasztalásainkat. Ma sokan úgy gondolják, hogy jó-e élni, az csak tőlünk függ. Az ige azt tanítja, hogy nem nekünk kell megteremteni a vágyott életet, mert ezt a bővölködő életet Jézus Krisztus hozta el. Éppen ezért az egyszerű, nehéz élet is lehet tartalmas, bővelkedő élet.

Bizonyságot tett arról is, hogy az élet elválaszthatatlan a megváltástól, mert Jézus formálja át olyanná az életet, amit jó élni. A bővölködő élet Istenben elrejtett élet, de egyben győztes élet is, ezért jó élni. Az ilyen élet nem múlik el nyomtalanul. Kiemelte, hogy az életet hitben jó megélni, amelyben minden, még a nehézségek is értelmet nyernek. Ebben a hitben minden élet felértékelődik, mert Isten dicsősége ragyogja be, és betölti a másokért való szolgálat öröme. Jézus örök életről szóló beszéde így lesz evilági beszéddé. Éppen ezért, amikor a kísértő megkérdőjeleztetné bennünk, hogy jó-e élni, szólaljon meg bennünk az Ige üzenete, bátorítson, erősítsen, vezessen bennünket.

Farkas Gergely püspöki tanácsos ismertette, hogy reménységünk szerint a 2026. évben a Veszprémi Egyházmegye ad majd otthont a következő REND fesztiválnak, amelynek az alapigéje Mk. ev. 4:35-41. A vihar lecsendesítésének történetéből kiemelt fő kérdés az lesz: „Kicsoda ez?”

Ezután sor került a REND zászlójának átadására, melyet a Tatai Egyházmegye elnökségétől, miután Dr. Balogh Zoltán egyházmegyei főgondnok felkötötte rá az idei REND szalagját, Szabó J. Róbert esperes betegsége miatt Dr. Kálmán Csaba a Veszprémi Egyházmegye főjegyzője és Bollók Gyula egyházmegyei főgondnok vett át.

Az istentiszteleten díjazták az ifjúság számára kiírt képzőművészeti pályázat résztvevőit. Az első díjat Nyikos Gabriella Zsófia érdemelte ki, aki a többi helyezettel és különdíjassal együtt Steinbach József püspök úrtól oklevelet vehetett át.

Ugyancsak emléklappal köszönték meg Kerpel Péternek, a Pápai Kollégium művésztanárának, hogy 20 éve ezelőtt megalkotta a REND logóját.

Az istentisztelet perselypénzét a REND közössége a kárpátaljai lelkészek megsegítésére ajánlotta fel. Az esemény a Himnusz éneklésével és Steinbach József püspök úr áldásával zárul.

Pálfi Zsuzsanna