Kezdjük hát el az építkezést! (Neh 2,18)

Július 29-én tartották a Pápai Református Teológiai Akadémia 2023/2024-es tanévének lezárását. A Pápai Ótemplomban megtartott alkalmon igét hirdetett Gerecsei Zsolt esperes: „Ha Isten jóindulata munkálkodik bennünk, akkor az áldássá lesz, az mások szívét is megérinti”.  Az akadémia záró közgyűlésén a rektori tisztségéről leköszönő Dr. Németh Tamás Istent dicsérte az intézmény gazdag és eredményes tanévéért. Idén öt hallgatót bocsátottak ki gyakornoki évre.

A tanévzáró istentisztelettel kezdődött. Igét Gerecsei Zsolt, a Tatai Református Egyházmegye esperese hirdetett.

Nehémiás történetére utalva (Neh 2,11-18) fogalmazta meg, hogy mind közül, ami meghatároz bennünket – címeink, rangunk, hivatásunk, előéletünk – a legfontosabb, hogy velünk legyen Isten jóindulata, kegyelme, segítsége. Vagyis, hogy Jézus Krisztus által bennünk és általunk Isten cselekedjen.
„Hálásak vagyunk azért, hogy rátok nézve látjuk Isten cselekedetét, hogy megragadja életeteket, tettekre indít benneteket. Hálásak vagyunk az életetekért” – mondta a hallgatóknak elhívva őket arra, hogy válogatás nélkül tegyenek bizonyságot Istenről az emberek között.

„…Sem a júdaiaknak, sem a papoknak, sem az előkelőknek, sem az elöljáróknak, sem a többieknek, akiknek a munkákban majd részt kellett venniük, nem mondtam még semmit.” (Neh 2,16)
Nehémiás példájából hozta eléjük az Isten Igéjéért való szent némaság fontosságát. A helytartó nagyon komolyan készült arra, hogy amikor megszólal, az Isten szerint való legyen. Az ő csendje benne nem volt csend, hanem ott munkált benne Isten.
Nagyon fontos, hogy szent némaságban tudjunk készülni a megszólalásra. Ez megóv bennünket a gyorsaság kényszerétől, a csend nélküli, imádság nélküli megszólalástól, ami könnyen az isteni helyett a saját magunk kinyilatkoztatásává válhat. Áldott ajándék a szent némaság ebben a világban, ahol mindig azt várják tőlünk, hogy azonnal mondjuk, azonnal válaszoljunk.

„Jöjjetek, építsük fel Jeruzsálem várfalát.” (Neh 2, 17) A szent némaság után jön el a megszólalás, az ige hirdetésének ideje. Nehémiás tettre szólít fel, szavából kiviláglik, hogy hordozza Isten jóindulatát. Ha így szólunk, akkor Isten mások szívét is megérinti a szavak által, jóindulatát másokra is kiárasztja és tettre sarkallja.
„Ki vagy, aki válladra veszed a palástot és elindulsz szolgálni? Különböző nevek és címek boldog tulajdonosa? De ha az Isten jóindulata nincs veled, az összes címed hiábavaló” – zárta igehirdetését Gerecsei Zsolt Isten hűséges áldását kérve a hallgatókra.

Utoljára zárta be a Pápai Református Teológiai Akadémia tanévét a rektori címéről leköszönő Dr. Németh Tamás. Az egyházkerület közgyűlése az akadémia vezetésére Dr. Balla Ibolya, eddigi rektorhelyettest választotta.
A tanévzárón közegyházi elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni Steinbach József püspök, ezért levélben köszöntötte az akadémiát. A kerület vezetése a leköszönő rektort és az új vezetőt ünnepélyesen a szeptemberi tanévnyitón fogja köszönteni.

Dr. Németh Tamás rektor évzáró beszámolójában megfogalmazta, hogy napjainkban elterjedt az önmagunkkal, akár hamis érdemeinkkel is való dicsekvés: „Az emberek arra büszkék, aminek látszanak, vagy aminek látszani szeretnének.” Úgy fogalmazott, hogy ez az ámítás tulajdonképpen az elégedetlenségből fakad. Elégedetlenek az emberek az életükkel, a körülöttük lévő valósággal. A rektor úgy látja, hogy ezt a népszerűséget és hamis illúziót kergető magatartás az egyházon belül is egyre inkább jelen van. Arra hívta fel a figyelmet, hogy nem arra kell büszkének lenni, aminek látszunk, hanem arra, akik Isten kegyelméből vagyunk: aki dicsekszik, az Úrral dicsekedjen!
A rektor az Úrral való dicsekvés tükrében számolt be az akadémia elmúlt évéről. A lezárult időszakban átlagosan 45 hallgatója volt az intézménynek. A tanintézeti záróvizsgákon, különböző szakirányokon 14 hallgató tett sikeres vizsgát. A diákok oktatói kísérettel kiszálláson ismerkedtek a dunántúli gyülekezetekkel. Ősszel Somlószőlős-Somlóvecsén, Veszprémben és Tatán, tavasszal Csurgón, Zalaegerszegen és Dadon voltak. Az Erasmus program keretében több hallgató és oktató utazott Kolozsvárra és Révkomáromba. A tanárok közül néhányan külföldi konferencián képviselték az akadémiát.
Az intézményben mind a szakmai, mind a közösségi hagyományos programok megtartásra kerültek, kiegészülve az Egyházzenei Intézet rendezésében lezajlott koncertekkel. A diákok több neves versenyen is kiváló eredményt értek el. Nagy előkészítést igényelt az I. Kárpát-medencei Teológus Futball Kupa megtartása, aminek nemcsak helyet biztosítottak, de saját csapattal részt is vettek rajta.
A rektor beszámolt arról, hogy a műemlék épület folyamatos gondoskodást igényel, lábazati felújítást és festést tudtak végezni a tanév alatt.

A beszámoló után átadták a végzősök diplomáit.

Ebben a tanévben öt lelkészhallgató kirendelését hagyta jóvá a Dunántúli Református Egyházkerület elnöksége a lelkészképzési év gyakorlati idejére. A gyakornoki esküt Gerecsei Zsolt vette ki a hallgatóktól, majd az eskütétel után megtörtént a palástos kibocsátásuk.

Az évzárón akadémiai kitüntetések átadására is sor került. PRTA emlékplakettet kapott Dr. Kocsev Miklós, címzetes főiskolai docens címet pedig Csikósné Marton Lívia, Grigely Csaba és Mayerné Pátkai Tünde.
A PRTA kiváló hallgatója elismerést Nagy Róbert, rektori dicséretet Tatai Márta érdemelte ki. A Gyenge Imre Alap jutalmát Dr. Kovács Enikő Hajnalkának, a Dr. Huszár Pál-díjat Kocsis Valéria részére adományozták.

Az évzáró közgyűlésen elbúcsúztak Dr. Szabó Előd professzortól.

Dr. Kocsev Miklós zárszavában arról szólt, hogy miként a mezőgazdaságban az aratás, úgy az oktatás terén a tanév vége is egy választóvonal: a befektetett munka, élmények, tapasztalások, eredmények begyűjtése után az új kezdetének ideje jön el: „Így állunk meg ennek a tanévnek a végén. Valamit learattunk, begyűjtöttünk: jóindulatot, ismereteket, barátságokat, kapcsolatokat. Ez éltessen benneteket a jövőben is.”