A csodák napja - a Pápai Református Egyházmegye első missziós napja

Régóta érlelődött az egyházmegyei tanácsban, hogy szeretnénk a tradicionális rétegkonferenciákon túl egy, az egész egyházmegyét megszólító alkalmat szervezni. A gondolatok tettekké formálásában ösztönzőleg hatott az Élő Ige Évének jegyében meghirdetett pályázati lehetőség, mellyel élt is egyházmegyénk vezetése.

Mivel a maga nemében „első” volt ez a rendezvény, Márkus Mihály esperes úr vezetésével felállt egy szervező csoport, mely elkezdte az ötletelést, majd egyre jobban körvonalazta a programot. Nagyban hagyatkozhattunk esperes úr nagyszerű szervezői tapasztalatára, kapcsolatrendszerére. Persze azt nem tudhattuk előre, hogy milyen lesz a fogadtatás a gyülekezetek részéről, de imádságos szívvel reméltük, hogy nem hiába fáradozunk. Célként jelöltük meg, hogy találkozási lehetőséget biztosítsunk az egyházmegye gyülekezetei számára, ahol minden korosztály megtalálja a neki tetsző programot. Természetesen mindezt Isten igéjének és Szentlelkének erőterében, ráfigyelve szeretnénk megélni.

Isten meghallgatta és kegyelmesen megválaszolta imádságainkat. Nemcsak azzal, hogy az Ajkától Rajkáig terjedő egyházmegyénk nagyrészében 2024. szeptember 28. reggelén vigasztalanul szakadó eső után Pápán a Malom-tónál délután napsütéses szép idővel áldott meg bennünket, hanem azzal is, hogy szép számú érdeklődő testvérrel lehettünk együtt. Előzetesen 300 fő körül jelentkeztek, de voltak, akik a határidő után kaptak kedvet, és a helyszínen regisztráltak.

A találkozón színes volt a programkínálat. A 2 órás kezdés után a csetényi gyülekezet dicsőítő csapata hívta énekével az érkezőket Isten közelségébe.  Márkus Mihály esperes köszöntötte a jelenlévőket. Az istentiszteleten Hajdú Zoltán Levente szóládi lelkipásztor, a zsinat missziói szolgálatának vezetője hirdette az igét a Jeremiás 4:3 alapján, mely egyben a délutánra hívogató és missziói lelkületre ösztönző ige is volt: „Szántsatok föl új szántóföldet!” 

A közös igehallgatás után ki-ki megtalálhatta a szívének tetsző, érdeklődésének legmegfelelőbb programot, illetve a lehetőséget régi vagy új ismerősökkel, testvérekkel való találkozásra. A helyszín alkalmas volt játékokra, elcsendesedő imasétára, párhuzamosan előadások hallgatásra, de egy kis szigeten a házaspárok számára készült, több állomásból álló út is várta az érdeklődőket, melynek végén egy-egy lelkész imádsággal és áldással szolgált feléjük. A Napraforgók játszóház sokszínű játékkínálata vonzotta az ifjabb korosztályt. Jó volt látni a családok felhőtlen örömét. Egy 4 gyermekes anyuka jegyezte meg, hogy mennyire örül ennek az alkalomnak, mert bizony nem egyszerű olyan tartalmas programot találni, ahova ki tudnak mozdulni a gyerkőcökkel. És külön kiemelte, hogy milyen jó, hogy itt még arra is gondoltak, hogy a szülők is részt tudjanak venni egy-egy programon, mert a gyerekfelügyelet is biztosítva volt. Rendelkezésre állt „Meghallgatlak” sátor is, ahova be lehetett térni egy beszélgetésre.

Sokakat vonzott Gilicze Tamás bakonyszentkirályi lelkész előadása, mely Széthulló világban Isten akaratával felvértezve címen olyan divatos fogalmakról és tévképzetekről rántotta le a leplet, mint például a fenntartható fejlődés vagy, hogy visszafordítható lenne az a folyamat, amit mértéktelenségünkkel mi emberek állítottunk elő a profit érdekében, miközben nem vettünk tudomást arról, hogy a végletekig kizsákmányoljuk és feléljük természeti erőforrásainkat. De nem maradt meg csupán a diagnózisnál, hanem rámutatott arra is, hogy meg kell tanulnunk egyszerűbben élni, összekapaszkodni, komolyan venni a Szentírás tanítását, és segíteni egymást. Hatalmas vigasz és erőforrás, hogy tudhatjuk, hogy több az élet, mint amit a földön eltöltünk belőle, hiszen Jézus az örökélet forrása. De megnézhették az érdeklődők a Gulliver színház előadását is, vagy tanulságos, magvetéssel kapcsolatos történetet hallhattak mindazok, akik beneveztek egy padlókép készítésbe. Aki kellően nyitott és bátor volt, az egy 9 feladatból álló kihívásban is részt vehetett, melyért kis jutalom járt. A kihívás teljesítése interakciókat követelt meg, hiszen a vállalkozónak női lelkészes gyülekezeti tagtól kezdve presbiternek látszó testvéren át, számára ismeretlen lelkészt is kellett keresni a színes forgatagban. Az estébe nyúló délutánt a Cantus Dei együttes koncertje zárta, akik énekeskönyvi énekeket adtak elő jazzes feldolgozásban.

Sokan dolgoztak azért, hogy ez a nap elérje célját. A legnagyobb dicséret az volt a rendezők felé, hogy sokan kérdezték a beszélgetések során, hogy mikor lesz a következő alkalom, milyen rendszerességgel fog ilyen vagy ehhez hasonló együttlétet szervezni az egyházmegye. A kiértékelés még hátra van, de annyi már bizonyos, hogy felettébb megáldotta az Isten a befektetett munkát, mint azt reméltük. Köszönet mindazoknak, akik szervezéssel, háttérmunkával, előadással, de bármilyen szolgálattal hozzájárultak a nap sikeréhez. Jó volt látni, tapasztalni a lelkesedést. Hálás a szívünk a sokféle kegyelmi ajándékért, ami egyházmegyénk igazi gazdagságát jelenti Márkus esperes úr kvalitásaitól és példaértékű odaszánásától kezdve egészen a sok „névtelen” szolgálóig, valamint a helyszínül szolgáló létesítmény profi munkatársaiért. Mindent elmond az esemény szellemiségéről, a közösségről, hogy a zárókoncert végén az esperes és az egyszerű látogató együtt pakolta a székeket és ládákat, hogy az utolsó munkálatokban se maradjon senki magára.  

Végül álljon itt egy személyes vallomás. Számomra ez a szombati nap a csodák napja volt. Öröm volt délelőtt hálát adni Balatonfüreden az ifjú szolgatársakért, akiknek a szentelésén részt vehettünk, és köszönetet mondani a Pro Pannonia ill. Dobos Károly díjjal kitüntetett testvérek hűséges szolgálatért, példamutatásért. Félelmetes volt látni onnan hazafelé tartva a 82-es úton egy levegőben pont előttünk megpördülő és árokba csapódó autót, melyből azonban hál’ Isten minkét utasa egy karcolás nélkül szállt ki. Különlegesen ünnepi pillanat volt koradélután megesketni egy volt tanítványomat, hogy aztán a gázra taposva – ha a kezdetekről le is maradva – de megérkezzek erre az egyházmegyei találkozóra, ahol pillanatok alatt beszippantott a találkozó forgataga. Isten szeretetének csodájaként éltem meg, hogy minden ékes és szép rendben lezajlott, és hogy ez az I. egyházmegyei missziói nap jelentette az eseménydús nap koronáját.

Pálfi Zsuzsanna 

(Fotók: Nagy Éva, Bódis Benjámin, Bódis Tamás, Füstös Gábor)