Kálvin-kutatók és egyháztörténészek konferenciája Pápán

Múltunk ismerete nélkül nem tudjuk megérteni saját magunkat, sem azokat a folyamatokat, amelyek a világban időről időre lezajlanak. Éppen ezért a Pápai Református Teológiai Akadémia Kálvin Kutatóintézete a neves teológus örökségének feltárása mellett kiemelten foglalkozik egyházunk, azon belül is Dunántúli Egyházkerületünk múltjával is. Hagyományos Kálvin-kutatók és egyháztörténészek konferenciájukon a svájci reformátor hagyatékából kiindulva, szerteágazó témakörökben tárják fel az elődök hagyatékát, ezzel egyszersmind értelmezve a jelent és konklúziókat állítva a jövőre nézve.

A Pápai Református Teológiai Akadémia Kálvin Kutatóintézete 2007-ben azzal az elsődleges feladattal jött létre, hogy Kálvin teológiai örökségének feltárásával azt az akadémia teológiai gondolkodásában alkalmazzák. Figyelmüket a neves előd tevékenységén túl református örökségünkre is kiterjesztik.

A 2009-től minden évben megtartott (2020-ban a Covid miatt elmaradt) konferenciájukon is egyre többször jelenik meg Kálvin öröksége mellett az egyháztörténelem. Drs. Sárközi Gergely Antal, aki Dr. Szabó Előd után szeptember óta vezeti a Kálvin Kutatóintézetet, kiemelte, hogy ezek a tudományos kutatások az akadémia életére is hatással lehetnek: „Azok a gyakorlatok, amik történelmi távlatokban a mi teológiánkon működtek, beváltak, és adott esetben a történelem folyamán elvesztek, azok feltárhatóak, bemutathatóak, és visszahozhatóak oktatásunkba a mostani viszonyokhoz igazítva”.
Az előadások ebből a szempontból aktuálisak. Például az intézet főtitkárának, Drs. Sárközi Gergely Antalnak a kutatása a belmisszió megjelenését vizsgálta a pápai teológiai oktatásban és annak eredményeit a közegyházban. A keresztyén megerősítés szolgálata általános fontosságán túl a szórványhelyzetben lévő dunántúli reformátusság megmaradásának egyik kiemelt eszköze, amivel foglalkozni kell, és képezni rá a hallgatókat.

Az október 8-9. megtartott konferenciát Dr. Balla Ibolya, a Pápai Református Teológiai Akadémia rektora nyitotta meg. Bejelentette, hogy az idei eseményt néhai Dr. Huszár Pál, a Dunántúli Református Egyházkerület két cikluson át volt főgondnoka, és a Magyarországi Református Egyház ugyancsak két cikluson át szolgált zsinati presbiteri elnöke emlékének ajánlják. Dr. Huszár Pál utolsó évéig tanított a Pápai Református Teológiai Akadémián, a konferencia állandó résztvevője volt. Rektorasszony méltatva munkásságát elmondta, Pali bácsi tavaly még jelentkezett a konferenciára, de Teremtő Ura közben hazahívta.

A konferenciát megtisztelte özvegye és lánya.

A konferencia előadóinak felkérése megelőző év szeptemberében történik meg. Az egyéves rákészülés lehetőséget ad arra, hogy az előadásokat alapos kutatás előzze meg. Ezévtől a kétnapos tudományos értekezésen külön napra helyezték az elsődlegesen Kálvin János örökségéről és az egyháztörténetről szóló értekezéseket.

A Kálvin-kutatók sorát Dr. Petró László református lelkipásztor, a PRTA docense nyitotta meg a „Megváltó teremtés, vagy a teremtés megváltása?" című előadásával, amiben a modern ökoteológia kálvini alapjait tárta a hallgatóság elé.
Izgalmas kutatását adta elő Dr. Ősz Sándor Előd, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet adjunktusa. Ő kárpát-medencei szinten kutatja a Kálvin-köteteket, most aktuálisan a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei Könyvtárában fellelhető kötetekről számolt be, előtárva a könyvek tulajdonosaitól a kiadványok Pápára vezető útját.
Drs. Soltész Attila baptista lelkipásztor Kálvin házasság- és családetikájában mutatta be az Imago Dei és a családmodell összefüggését.
Drs. Gurányi Krisztián református lelkipásztor, az Erdélyi Gyülekezet titkára Kálvin teológiájában és az Institutio-ban kutatta a Római levél jelentőségét. Dr. Balikó Zoltán református lelkipásztor, a PRTA docense Kálvin vezetésről vallott nézeteit hozta a közönség elé, míg Dr. Kocsev Miklós református lelkipásztor, a PRTA kutatóprofesszora a mai elvárások és lehetőségek kontextusában értelmezte a lelkész vezetői szerepét.
Dr. Márkus Mihály ny. dunántúli püspök, a PRTA emeritus professzora „Valamely ellenség cselekedte ezt…” címmel elemezte a Búza és konkoly értelmezését Kálvin magyarázatában.

Az egyháztörténeti részében elsőként Thököly Imre fejedelemségében vizsgálta a vallásszabadság és a vallási tolerancia állapotát Dr. Albert András lelkipásztor, a PRTA docense. A Dunántúli Református Egyházkerület történetét tárta fel Mária Terézia uralkodásának utolsó évtizedeiből Dr. Szabó Előd lelkipásztor, egyetemi tanár, míg Drs. Jakab Bálint Mihály lelkipásztor, a Zsinat Teológiai és Tanulmányi Bizottságának elnöke Győry Elemér püspökké választásáról készült tanulmányát adta elő.

Az akadémián nagy hangsúlyt fektetnek a tudományos igényességre való nevelésre. Ennek keretében tudománynépszerűsítő napot is tartanak. A hallgatók a szigorúan vett teológiai tananyagok mellett szívesen mélyülnek el az egyháztörténet kutatásában is. Ezt igazolandó a konferencián is számot adtak hallgatók tudományos kutató munkáikról. A már említett Drs. Sárközi Gergely Antal „A belmisszió megjelenése a pápai teológiai oktatásban és ennek eredményei a közegyházban” előadásához kapcsolódva Tatai Márta, a PRTA IV. évfolyamos teológushallgatója Pongrácz József belmissziói munkásságáról készült több mint egy éves kutatását foglalta össze. Teiszler Ádám VI. évfolyamos teológushallgató Gróf Tisza István életéről és egyházi munkásságáról szóló tanulmányát mutatta be.

A teológia rendszeresen jelentet meg kiadványokat. Így készült már lelkésztovábbképző konferenciák valamint korábbi Kálvin-konferenciák anyagaiból összeállított könyv. A tervek szerint a most elhangzott kutatásokat is megjelentetik könyv formájában, amit szintén Dr. Huszár Pál emlékének ajánlanak.