Jubileumi konferencia beszámoló

Jubileumi konferenciánkat 2024. október 25-26-27-én tartottuk Pápán. Alábbiakban a három nap eseményeiről adunk tájékoztatást.

A Dunántúli Református Nőszövetség Jubileumi konferenciája október utolsó hétvégéjén pénteken, az un. 0. napon áhítattal és kiállításmegnyitóval kezdődött.

Az áhítatot Pálfi Zsuzsanna, a kerületi nőszövetség elnökhelyettese tartotta az I Thesszalonika 1:1-3 alapján. Áhítatában utalt arra, hogy milyen nagy ereje van a hívők közös könyörgésének. Pál és munkatársai hálaadással emlékeztek meg a Thesszalonikaiakról. A 3 évtizedes visszatekintésben, hálaadásban az egybegyűltek is ugyanazt emelhetik ki a nőszövetséggel kapcsolatban, mint amit Pál apostol levelében a thesszalonikaiakkal kapcsolatban: a hitből eredő munkát, a szeretetből jövő fáradozást és a Jézus Krisztusba vetett reménység állhatatosságát. A hit, szeretet és reménység gyakorlati megéléséből ugyanis, akárcsak a 3 alapszínből, kikeverhető az összes többi keresztyén erény.

Ezután Halászné Kapcsándi Szilvia megnyitotta 5 református női alkotó – Boros Zita, Gerencsér Enikő, Szabóné Demény Mónika, Szűcsné Novák Mária, Tirován Kara, Varga Pesei Petra – kiállítását. Megismertetett bennünket az alkotók személyével, tevékenységi területével, motivációjával. Kiemelte, hogy alkotásaik a különböző technikák és kifejezési módok ellenére ugyanarról a szerető, ajándékozó Istenről tesznek bizonyságot. Hálát adhatunk azokért a talentumokért, melyek mindazokat gazdagítják és Isten felé vezetik, akik megnézik ezt a kiállítást.

A szombati nap Dr. Németh Tamásné Schédl Tímea a pápai nőszövetségi csoport elnökének áhítatával kezdődött, melynek alapigéje a pápai templomban található felírat volt: „Ezért tehát nem azé aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené.” (Róma 9:16) Az áhítatban hallhattuk, mit jelentett számára, hogy már pápai diákkora óta újra és újra olvasta ezt a feliratot. Beszélt többek között arról, hogy Isten szuverén úr, aki azonban könyörülettel, irgalommal közelít az emberhez.

A nap egyik legmeghatóbb pillanata volt, mikor két felelős beosztásban dolgozó református testvér, dr. Gősi Erika az ajkai Magyar Imre Kórház főigazgatójának és Bornemissza Melindának az Újvári János Református Szeretetotthon vezetőjének sok személyes szállal átszőtt bizonyságtételét hallottuk. Megrázó, de ugyanakkor felemelő volt hallgatni pl. azt, hogy főorvos asszony hogyan élte meg a Covidot és azt, hogy húsvét hajnalán istentisztelet helyett a munkahelyére kellett sietnie, hogyan szövi át Isten vezetése az életét a családja életét és kórházban igazgaztói hivatását.  De ugyanilyen mélyen megérintő volt, mikor Bornemissza Melinda kisfia születésének történetét osztotta meg velünk. Feladataik, szolgálatuk megismerésén túl mindketten vallottak hitükről, Istenbe vetett bizalmukról megtapasztalva az ő szeretetét. 

Délután Máté László, a Dunántúli Református Egyházkerület főjegyzője igeszolgálatával kezdődött a hálaadó istentisztelet. Az I. Sám 4 alapján beszélt arról, hogyan állt Isten elé Anna élete nagy hiányával, és miként adott hálát a kegyelemért, amellyel megajándékozta őt Sámuelben a mennyei Atya. A 30 éves dunántúli nőszövetségre vonatkoztatva kiemelte a hűség, az állhatatos kitartás, és a hálaadás jelentőségét az asszonyok szolgálatában.

Az igehirdetés után Mayerné Pátkai Tünde a dunántúli nőszövetség elnöke köszöntötte elődeit, főtiszteletű dr. Márkus Mihályné Ildikó asszonyt és P. Tóthné Szakács Zita nagytiszteletű asszonyt abból az alkalomból, hogy az elnökség ajánlását támogatva a Dunántúli Református Egyházkerület Tanácsa nemrégiben a Dunántúl legrangosabb kitüntetésében, Pro Pannonia Reformata díjban részesítette mindkettőjüket. A méltatásban kiemelte, hogy az alapító elnökasszony és az utóbbi évtizedek országosan és határon túl is elismert elnöke olyan példát adott a református asszonyoknak, amellyel új korszakot nyitottak egyházunk életében, és karizmatikus tevékenységükkel egyháztörténelmet formáltak. A két díjazott emlékező beszédei után valamennyi gyülekezeti nőszövetségi csoport egy mintalapokkal is bővitett, a dunántúli református textíliák gyűjteményéből készült szép kiadványt vehetett át, majd a nemrégiben Zsindelyné Tüdős Klára- díjban részesült 91 éves győri asszonytestvérünk, Tóth Edit méltatása is elhangzott.

A hálaadó istentiszteletet követően a Dunántúli Református Lap különszámaként megjelent Dunántúli Nőszövetségi Hírlevél lapszámbemutatójára került sor. Köntös László a DRE TGY igazgatója kiemelte a lapszám jól felépített szerkezetét, a gyülekezeti nőszövetségek sokszínűségét, a szerkesztő és a tipográfus összehangolt munkáját.

Ezt követően a dunántúli nőszövetség logójának bemutatására került sor. A logót tervező Tirnován Kata ezen az alkalmon személyesen nem tudott jelen lenni, ezért írásban küldte meg gondolatait, amelyet Bükkiné Sikos Gyöngyi, a pápai nőszövetség tagja tolmácsolt, és amelyet teljes terjedelmében közlünk.

Mayerné Pátkai Tünde elmondta, hogy a logó célja, hogy egységes arculattal, a kor kihívásaira válaszolva jelenjünk meg. A logó három igei alapja: a „Szívemet hozzád emelem, és benned bízom Uram” Kálvin János óta a reformátusok egyik legfontosabb zsoltárimádsága, az  „ Egymás terhét hordozzátok, úgy töltsétek be a Krisztus törvényét” a Magyarországi  Református Nőszövetség, valamint a „Minden dolgotok szeretetben menjen végbe” a Dunántúli Nőszövetség öt évre választott vezérigéje.

A logó értelmezése: A fölfele nyitott két tenyér az óvás, a védelem, a biztonság jelképe. Mintegy fészek nyújt védelmet, úgy, mint az Isten tenyere. Az tulipán a tenyérből táplálkozva folyamatos fölfele ívelő dinamikájával a fejlődést, az ég felé nyitott életet érzékelteti. A tulipán a női lélek, a nőiesség megtestesítője az ősi magyar gondolkodásban is, színben, formában gazdag csoda, amelynek középső szirma hangsúlyosan az ég felé, mintegy Isten felé irányítja a tekintetet. Ezzel az alázatot, a türelmet és a lelki erőt is megformálja. A szív a Biblia és az általános emberi értelmezés szerint az élet közepe, a szeretet szimbóluma. A körülölelő indák, mintegy olajág fonják körbe a grafikai elemeket. Isten ősi szövetsége mellett a dunántúli református asszonyok szövetségkötését jelképezik.

A logó színvilágában a zöld, a bézs és az arany érvényesül. A zöld a természetességet és a békét, a bézs a stabilitást, a kiegyensúlyozottságot és a harmóniát, az arany a lelki gazdagságot és a bölcsességet testesíti meg. E színek harmóniája pedig a hit, a remény és szeretet egységét sugallja.

A dunántúli református nőszövetség logója nagy elfogadottságnak örvend. Megjelent az erre az alkalomra készült irattartó mappán kívül számtalan reklámhordozón, banneren, kitűzőn, kulcstarón, hűtőmágnesen, stb, ami kicsit tovább viszi a REND üzenetét- Élni jó! - Szolgáló református nőnek lenni jó!

Ezt az üzenetet közvetítette a konferencia résztvevői számára a Szent Efrém kórus koncertje a Pannonia Reformatában, majd az Adászteveli Kulturális Egyesület felnőtt református házaspárokból álló néptánccsoportjának „Tánccal dicsérni az Urat” című bemutatója is, valamint a Pápai Református Gimnázium fiúkórusának szereplése is.

Vasárnap a nőszövetségi tagok Szabó Gáborral, a Presbiteri Szövetség nemrégiben megválasztott elnökével találkoztak azzal a céllal, hogy kapcsolódási pontokat találjanak a két református szövetség további együttműködésében, majd a pápai református templomban dr. Koncz-Vágási Katalin igehirdetése zárta a konferencia hivatalos programját.

A nőszövetség országos elnöke Sámuel 1. könyve szerint hirdetve az igét Anna történetét vitte tovább. Megindító, lélekemelő prédikációját a nagylétszámú pápai református gyülekezet együtt hallgathatta az hálaadásra érkezett nőszövetségi tagokkal, egyházkerületi nőszövetségeink elnökségének képviselőivel.

Elsőrenden Istennek adunk hálát azért, hogy a pápai hálaadó konferencia ékesen és szép rendben zajlott le.  Köszönetet mondunk Steinbach József püspök úrnak, valamint a dunántúli egyházkerület elnökségének, hiszen jelentős összeggel támogatták a Konferencia megvalósítását, amelynek egy részét az Élő Ige Éve pályázat is finanszírozta. De köszönetünket fejezzük ki a pápai nőszövetség tagjainak, és minden, a legapróbb részletben is közreműködő, segítő testvérünknek, hiszen együtt tapasztalhattuk meg, hogy mennyei Atyánk áldása kísérte alkalmunkat, mely valóban a dunántúli nőszövetség vezérigéjének szellemében szerveződött.

„Minden dolgotok szeretetben menjen végbe.”  I. Kor 14:16 

Legyen mindezért Istenünké a dicsőség!

Mayerné Pátkai Tünde    -     Pálfi Zsuzsanna

        elnök                           elnökhelyettes

Pápa, 2024. okt. 29.