Beszámoló a DRESSZ Műhelyében folyó munkánkról

Azzal a személyes vallomással kell kezdenem, hogy volt egy álmom, egy nagyon mélyen gyökerező vágyam arról, hogy lesz majd olyan közösség, ahol a lelkipásztor-lelkigondozóknak jó lesz összegyűlni, tapasztalatot cserélni, ahol a sokféle tapasztalatból, tudásból mások felé tudunk szolgálni. Az álmok a megvalósulás útján formálódnak, alakulnak. Mások álmaiból, vágyaiból is tevődnek hozzá. Így lesz közössé. S milyen jó, amikor a közös álomból valóság lesz. Ezt a melengető, felemelő érzést éltük, éljük meg alkalomról alkalomra a Dunántúli Református Lelkigondozói Szolgálat (DRESSZ) műhelyalkalmain.

Minden műhelyünket testvéri közösségben, az Isten előtti elcsendesedéssel kezdünk. Októberben például Szakács Gergely (pápai lelkipásztor) vezette áhítatban arra hívott bennünket Isten, gondoljuk át, milyen az, amikor kiszolgáltatjuk magunkat Neki, a Legfőbb hatalomnak, a Legfőbb jónak. Ez egyszerre felemelő és nehéz, félelmet keltő, rengeteg áldást hordozó is. Imádságunkban arra kértük az Urat, segítsen mindent Rábízni, mindennel szembenézni, mindenért hálát adni.

A testvéri közösség része az is, hogy valamilyen formában „bejelentkezünk”. Volt, hogy Újvári Sándor (sárkeresztesi lelkipásztor) az ősz jeleivel vezetett bennünket a jelen állapotunk, a bennünket foglalkoztató gondolatok megosztásában. Padlóképek alakultak, hangulatot, érzéseket jelenítettek meg. Igazán mély, őszinte, testvéri közösséget élhettünk meg ebben is. S olyan is, hogy Závodi Zsuzsa által irányított, pszichodráma csoportokból jól ismert játékkal kerülünk közelebb önmagunkhoz, egymáshoz.

Délelőttjeinkben a csoportos lelkigondozási folyamatokhoz kaptunk újabb és újabb inspirációt. Kicsit kipróbáljuk, begyakoroljuk ezeket. A tanulásunk közben mi is épülünk, egymásra és önmagunkra is figyelünk.

Az őszi időszakban délutánjainkban egy-egy nagy témát járunk körbe. Szeptemberben Hamar László (tatabánya-óvárosi lelkipásztor) a szenvedélybetegek közötti szolgálatáról, tapasztalatairól, módszertani kérdésekről tartott előadásával érzékenyített bennünket a megkötözöttségek között élő embertársainkkal kapcsolatban. Rendkívül értékes szolgálatot végez ezen a területen. Mindnyájan azt kívánjuk, legyen áldás a továbbiakon is.

Októberben vendégeket hívtunk. Érdről érkeztek hozzánk Gottfriedné Madai Éva és Tar Zoltán érdi lelkipásztor-lelkigondozók. Beszámolójuk már előre nagyon izgalmasnak ígérkezett. Ők korábban egy olyan csoportot vezettek, amelyben elvált emberek lelki gyógyulását segíthették. Úttörő munkájukban eleinte semmilyen vezérfonal nem segítette őket. Később találtak rá a Váló-Háló programra. Isten különös úton vezette őket, a csoport tagjait. Zsoltárral fonta körbe őket. Keresztyén emberként nagyon nehéz a válást elhordozni, megélni a mélységeket, szégyent, magányt, feszültségeket, keresztyén közösségként pedig komoly kihívás, mit tegyünk és mit ne tegyünk, hogyan viszonyuljunk. Példát kaptak az ottani közösségek, imádságra hívták őket a csoport működése által. Szemléletformáló, előrevivő példát tettek elénk. Vajon melyikünket indítja Isten Lelke hasonló csoport létrehozására?

Novemberben pedig az iskolai lelkigondozás került terítékre. Fodorné Ráskó Éva református lelkész, mentálhigiénés lelkigondozó, család- és párlelkigondozó (somogyi egyházmegye) úttörő munkát kezdett el néhány évvel ezelőtt. Sajnos kevés felekezeti iskolában van lelkigondozó, Dunántúlon talán ő az egyetlen, aki kifejezetten ezzel foglalkozik. Fontos ezen a területen, hogy a fiatalok semmilyen formában ne legyenek alárendelt helyzetben, a lelkigondozó ne az egyik tanáruk, nevelőjük legyen, ne kapjanak tőle jegyet, ne tartson nekik órát. Kifejezetten azért kell jelen lenni közöttük, hogy valakivel meg tudják beszélni – nagyon sokszor nehéz – életüket, az őket foglalkoztató kérdéseket. Sok szakmai szempont van, amelyet be kell tartani. Nagy áldás lenne, ha máshol is ilyen formában tudna megvalósulni a gyermekek lelkigondozása!

Fontos szakmai szempontokat kaptunk. Lelki és testvéri közösségben épültünk. Ezen a megkezdett úton folytatjuk a következő évben is. Sok minden van, amiről kell és érdemes közösen gondolkodni, sokféle tapasztalat, tudás van, amiből kell meríteni, vagy néha csak rácsodálkozni. A rengeteg értékből, kincsből még többet látni, s belőlük gazdagodva a szolgálatban előrébb lépni.  

További információkat talál rólunk a dressz.hu oldalon.

Szépné Czippán Noémi
DRESSZ vezető