Nemzedékek egymáshoz való viszonya

A Pápai Református Teológiai Akadémia az “Ifjúság Szolgálatának Éve” programsorozathoz kapcsolódva rendezte meg kétnapos „Horizontok” konferenciáját. Az előadások keretében a nemzedékek egymáshoz való viszonyát vizsgálták meg az erkölcs, autoritás és a nevelés kérdésköreiben.

A szülők tisztelete az ókori Közel-Keleten, Hammurapi szigorú törvényei, a tisztelet elleni vétségek súlyos, akár csonkítással is járó megtorlásai… Hamar Zoltán, a PRTA Biblikus Intézetének tanára kezdő előadásában innen kiindulva jutott el az Ószövetségben megjelenő szülői tekintélyig. Az elmondottakkal mintegy kiinduló pontot adott, ahonnan biblikus alapokon jutottak el a máig, a konferencia fő témájához, a napjainkat is érintő generációs különbségek kihívásaihoz.

Ebben az évben az akadémia az országos egyház által meghirdetett Ifjúsági Szolgálat Évéhez csatlakozva szervezte meg Horizontok konferenciáját. Megnyitójában Dr. Balla Ibolya rektor elmondta, hogy a meghirdetett témakört, a nemzedékek egymáshoz való viszonya vizsgálatát az előadó oktatók a maguk tudományterülete alapján vizsgálták és tárják elő.

A generációváltás napjainkban jelentősen felgyorsult, rövidesen nemcsak a Z hanem az alfa generáció tagjai is megjelennek a teológián – mondta a konferencia egyik szervezője, Dr. Balikó Zoltán, a Szisztematikus-történeti Intézet docense.

A jelen kérdése, hogy ezt a felgyorsulást miként lehet az oktatásban megoldani, a generációk között egymást továbbra is megérteni. Ezért választottak olyan fogalmakat, amelyekben nincs jelenleg össztársadalmi konszenzus. Tipikusan ilyen az erkölcs fogalma: mit értünk alatta, milyennek kell lennie. Bár keresztyén alapú társadalomban élünk, de mégis sokan egészen mást gondolnak róla, valami újat szeretnének behozni. Ugyanúgy kérdés az oktatás szempontjából, hogy mit jelent az autoritás, egyáltalán van-e olyan helyzet, amiben egy mai fiatal el tudja fogadni valaki tekintélyét legalább egy rövid ideig, anélkül, hogy azt megkérdőjelezné. Mindez beágyazódik a nevelés komplex kérdéskörébe, az előadók erre keresik a választ.

Hamar Zoltán után az előadások sorában Dr. Jaap Doedens az Ószövetségből hozott nevelési narratívákat, míg Dr. Balla Ibolya a nevelés és erkölcs mintáit kutatta az óizráeli bölcsességirodalomban. Dr. Nagy József áttérve az Újszövetségre Jézus gyermekekhez való viszonyát hozta a hallgatóság elé. Dr. Németh Tamás a Liminalitás és communitas kérdését vizsgálta a keresztyén család erkölcsi életében. Dr. Balikó Zoltán „Az autoritás teológiai alapja és annak alkalmazhatósága a metamodern viszonyok között”, majd Dr. Petró László „Ideológia és hitvalló erkölcs – a Bármeni Teológiai Nyilatkozat” címmel adtak elő.

A konferencia második napján Dr. Kocsev Miklós az oly sokat hallott „„Az élet már nem olyan, mint régen…” sóhaj nyomán vizsgálta a témát, majd Dr. Barta Zsolt a református eucharisztikus imádság megalkotását elemezte óegyházi források alapján. A lelki egyensúly és az önbecsülés erősítése a keresztyén nevelésben volt a témája Dr. Lucski Mártának. Az integrációs kapcsolatok kihívásait és perspektíváit boncolgatta Bognárné Dr. Kocsis Judit. Johannes Amos Comenius keresztyén valláspedagógiai szintéziséről értekezett Dr. Albert András, majd az ortodox, a pietista és a felvilágosodás teológiájából hozott példákat az emberképekre a pedagógiában Dr. Csukás Gergely. Dr. Sárközi Gergely Antal történeti visszatekintésében a pápai szellemiség nyomába eredt.

Az előadók az adott intézetükön belül keresték a megoldást a felmerülő kérdésre. Több irányból indultak el, mégis számos közös pont akadt. Így sokszínű, de mégis egybehangzó végeredmény született, amelyet az érdeklődők hamarosan konferencia előadásait összefoglaló kötetben elérhetnek.