Mészáros Sándor nagytiszteletű urat köszöntötte az Egyházkerületi Tanács

Március 11-én Pápán ülésezett az Egyházkerületi Tanács. Az idei esztendő költségvetésének elfogadása, megüresedett tisztségek pótlása mellett ünnepi pillanat volt Mészáros Sándor nagytiszteletű úr köszöntése.

A tanácsülésen Márkus Mihály esperes imádsága, Dr. Nemes Pál főgondnok megnyitója és Steinbach József püspök bevezetője után megüresedett tisztségekre választottak új tagokat.
A Dunántúli Református Egyházkerület Tanácsa a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Művészeti Szakgimnáziuma és Diákotthona és a Pápai Református Kollégium „Tánc-Lánc” Alapfokú Művészeti Iskolája közös igazgatótanácsába, a fenntartó által delegált képviselők közé választotta dr. Balla Ibolyát, a Pápai Református Teológiai Akadémia rektorát és Gerecsei Zsoltot, a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek igazgatóját.
Szintén megválasztották zsinati tanintézeti képviselőnek dr. Balla Ibolyát, a Pápai Református Teológiai Akadémia rektorát.
Mátrai Katalin gazdasági vezető ismertette az egyházkerület 2025-ös költségvetését. A tanács a megismert adatok alapján elfogadta az előterjesztést és elrendelte annak végrehajtását, valamint azt, hogy az egyházmegyék az egyházkerületi költségvetés alapján készítsék el 2025. évi költségvetéseiket. A tanács megismerte és elfogadta a Dunántúli Református Egyházkerület intézményeinek 2025. évi költségvetését is.
Döntöttek ingatlanátadásról a Hévízi Református Egyházközség javára, valamint arról, hogy tudomásul veszik a Dunántúli Református Egyházkerület Elnökségének előzetes engedélyével, a Somogyi Református Egyházmegye Tanácsának intézményátvételi (a Balatonfenyvesi Fekete István Általános Iskola) szándékával kapcsolatos határozatát.

Az ülés ünnepi résszel zárult. A Pápai Református Egyházmegye javaslatára, a Dunántúli Református Egyházkerület közössége az Egyházkerületi Tanács ülésén mondott köszönetet Mészáros Sándor nagytiszteletű úr szolgálatáért.

Az ünnepeltet Márkus Mihály esperes úr laudálta:

_________________________

Nagytiszteletű Mészáros Sándor lelkipásztor testvérünket szeretettel és tisztelettel köszöntjük szeptemberben betöltött 80. születésnapja alkalmából, hálát adva mindazért a szolgálatért, amit egyházunkban és egyházunkért végzett egész élete során.

Mészáros Sándor 1944. szeptember 21-én született Budapesten. Az Üteg utcai Erősáramú Technikum után a Budapesti Műszaki Egyetemen villamosmérnöki, majd digitális rendszertervező szakmérnöki képesítést szerzett, 1994-ben pedig - 50 éves korában - a budapesti teológián lelkészi diplomát vehetett át.

Egyetemi tanulmányait követően a Magyar Posta Vezérigazgatóságán helyezkedett el, majd a győri egyetemen, illetve annak jogelődjén oktatott 1976 és 2005 között egyebek mellett irányítástechnikát, informatikát, rendszertervezést valamint előadott vállalatirányítási rendszerek és digitális hálózatok témájában. Tervezett és vezetett tanszéki labort. Szervezte a tudományos diákköri tevékenységet, nemzetközi kapcsolatokat épített ki. Az elsők között javasolta az egyetemnek Széchenyi István nevének a fölvételét. Azóta is ezt viseli az intézmény. Tanszékvezető sohasem lehetett - ennek egy „hiányosság” volt az oka: nem volt párttag abban a rendszerben.

Házasságot 1969. decemberében kötött. Felesége, Hegyi-Füstös Emőke biológia–földrajz szakos középiskolai tanár, akinek édesapja nt. Hegyi-Füstös István lelkipásztor volt.  Házasságukat Isten két gyermekkel ajándékozta meg, s azóta három unokájuknak is örülhetnek.

Nagytiszteletű Úr teológiai tanulmányait 1989-ben kezdte a Budapesti Teológiai Akadémián, levelező képzési formában. 1994-ben már a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán tette le első lelkészképesítő vizsgáját, majd 1996. szeptemberében második lelkészképesítő vizsgáját. 1997. szeptember 19-én Tatán szentelték lelkipásztorrá.

Szolgálatait a Pápai Református Egyházmegyében, a Győri Református Egyházközségben végezte. 1993-ban a teológiai tanulmányok alatt már megbízták szórványgondozással, a csornai szórványterületen végezte lelkipásztori, missziói szolgálatát. 2015-ben vonult nyugállományba. Győri beosztott és kórházlelkészsége mellett 2020-ig – nyugdíjba menetelét követően is – részt vett a győri gyülekezet hitoktatási szolgálatában. Ezt a szolgálatot feleségével közösen végezték a többi győri hittanoktatóval. A lelkipásztor több éven keresztül volt sajtó-, és ökumenika ügyi előadója a Pápai Református Egyházmegyének.

Mészáros Sándor ifjúként a család elvárásainak megfelelően műszaki pályára lépett, de már fiatal korában ott volt a lelkében a vágy a lelkészi szolgálatra.

A Szabadság téri és a Gyulai Pál utcai gyülekezetekben meghatározó, szolgálatra indító lelkülettel töltötte el Isten Szentlelke. A lelkészi szolgálat látásáról, illetve az “egyetemes papság” valóságáról így vall: „Ma is vallom, hogy a hit, a megtérés, az elköteleződés nem egyenlő a lelkészséggel. A Szabadság téren, illetve a Gyulai Pál utcában alapvetésként kezelték és számomra is modellé vált, hogy sok a tennivaló, és a sok szolgáló közül egy a lelkipásztor, de mindenki mozog, tevékenykedik, kap feladatot. Belenevelődtünk abba, hogy a gyülekezet ilyen közösség. Ezért úgy gondoltam, mérnökként is lehet az Urat szolgálni, és úgy is fogtam fel minden munkahelyemet, hogy engem oda is az Úr küldött” (Forrás Ref. Lap 2025.02.28.)

Fiatalon gyermekistentiszteleteket tart, volt, hogy százhúsz gyermek figyelt a szavaira. Meghatározó személyiségek voltak az életében: Czanik Péter, Victor István, Karsay Dezső.

Az egyetem elvégzése után, amikor Győrbe került, egyetemi bibliaórákat tartott, és segítette a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség hallgatók közötti missziójának elindulását. Az egyetemi missziói szolgálatának kiemelt része volt a győri egyetemi könyvvásár megszervezése, amit azóta is minden december elején megszerveznek.

1988-ban a Reformátusok Lapjában megjelent hirdetés erősítette meg benne, hogy neki lelkészi tanulmányokat kellene végeznie. Motiválta, hogy a növekvő győri gyülekezet és az Erdélyből, Kárpátaljáról a csornai járásba költözők miatt, egyre nagyobb igény volt a lelkészi szolgálatokra, de emellett meglátta a lelki szükségletek növekedését is, amivel hozzá is sokan fordultak, valamint megérezte azoknak a családoknak a lelkigondozásra való vágyát, akik vélhetően a csernobili katasztrófához köthetően veszítették el egy-egy családtagjukat.

A teológiai tanulmányok alatt újra találkozott Bolyki Jánossal, akinek fontos szerepe volt abban, hogy Mészáros Sándor fiatal felnőttként találkozhatott hűséges szolgatársával, feleségével.

1993-tól a győri kórházlelkészség mellett a csornai szórványmissziót is átvette a külföldi ösztöndíjra utazó Dr. Vladár Gábortól. A szolgálata kezdetén több Erdélyből, Kárpátaljáról érkező családnak segített ruha adományokkal, lakhatás szerzésével a Csorna környéki letelepedésben. Visszaemlékezések szerint legalább 32 ilyen család van, akiknek az új életük indulásánál a Mészáros házaspár “bábáskodott”.

A csornai járásban hosszú ideig nagyon kevés református élt, de a hetvenes-nyolcvanas évektől kezdve, különösen pedig a 90-es évektől a betelepülőkkel nagyon sok református érkezett a járásba. Óriási feladat volt egyesével felkeresni a reformátusokat. Talán két bácsival és három nénivel indult a gyülekezet - ahogyan visszaemlékeznek rá. A korábbi havi egy délutáni istentisztelet helyett rendszeres, délelőtti alkalom lett, ami meghozta a növekedést.  2015-re mintegy 122 megkeresztelt református volt a csornai szórványterületen. Ez a közösség jelentette azt az alapot, amiből 2023-ra “kivirágzott” a missziói egyházközség.

Miközben Mészáros Sándor szolgálataiért mondunk köszönetet, ki kell emelnünk, milyen nagy segítséget jelentett számára felesége, Emőke néni, aki olyan nagy lelkesedéssel vett részt ebben a szolgálatban. Kántorizált, szeretetvendégséget, ünnepi műsorokat szervezett, támogatta és segítette a lelkészi szolgálatot. Tanárnőként is nagymértékben alapozott a családlátogatásra, ami a missziói gyülekezethez vezető úton Csornán is fontos szerepet játszott. A családlátogatás alapozta meg a lelkész házaspáron keresztül a szórvány gyülekezethez való kötődést, a református identitás megerősítésének lehetőségét. A szolgálatokból később Péter fiuk is kivette a részét, aki segítette a közlekedést, illetve zenei szolgálatokat is végzett a szórványgyülekezetben. A győri lelkészi feladatok ellátása mellett – amit önzetlen áldozatként végzett a lelkipásztor- Mátraházán a lelkészüdülőben évi kétszer nyugdíjas turnusokat vezettek kirándulással, verssel, énekkel, lelkigondozással.

Az egyetemi könyvvásárra való visszaemlékezés során a következőképpen fogalmazza meg missziói “ars poeticáját”: „Vesszőparipám a misszió, ami abból az alulnézetből adódik, amelyből én szemléltem a világot akár a sajtóban, akár a szórványgyülekezetben, akár az egyetemi misszióban, akár kórházlelkészként. Azt remélem, ezek a korábban periferikusnak tűnő területek ma már egy kicsit több figyelmet kapnak.”  (Forrás Ref. Lap 2025.02.28.)

Szolgálatának köszönhetően alakult meg a Dunántúl azóta második legfiatalabb gyülekezeteként, a Csornai Református Missziói Egyházközség 2024. január elsejétől.

A Dunántúli Református Egyházkerület teljes közössége - s ezen belül a Pápai Református Egyházmegye - hálatelt szívvel köszöni meg a mindenható Istennek Mészáros Sándor lelkipásztor szolgálatát Isten áldását kérve személyes életére és szeretteire.

_________________________

Az Egyházkerületi Tanács Isten iránti hálaadással köszöni meg Mészáros Sándor lelkipásztor hűséges, a Krisztus ügyéért mindenkor elkötelezett szolgálatát; különös tekintettel is a Csornai Református Missziói Egyházközség megalapításához vezető gyülekezetplántálási szolgálatát.