Az Akadémiai Esték vendége volt Dr. Fischl Vilmos

Evangélikus lelkész, diplomata, a hadtudományok doktora, biztonságpolitikus a vallási alapú terrorizmus terén, az Ökumenikus Tanács főtitkára, tanár. Dr. Fischl Vilmos volt az Akadémiai Esték következő vendége.

Dr. Balla Ibolya rektor köszöntötte a Pápai Református Teológia Akadémiai Esték második alkalmán megjelenteket.  A teológia lovagtermében Kocsev Miklós, a PRTA oktatója ezúttal Dr. Fischl Vilmossal beszélgetett.

Az est első részében a vendég életútjáról hallhatott a közönség. Lelkipásztori elhívása mellett életére nagy hatással van, hogy szülei munkája miatt 1980-tól négy évig Líbiában nevelkedett. Ott járt iskolába, ott kezdett el angolul és arabul tanulni és ott szerette meg a keleti kultúrát, mellyel mélyebben megismerkedett 1995-96-ban, amikor ösztöndíjasként ott tanult. A lelkipásztori hivatása mellett ez az élmény késztette arra, hogy más, a valláshoz köthető tudományokban is jártasságot szerezzen. Így lett a hadtudományok doktora, valamint biztonságpolitikai tanulmányai után a vallási terrorizmus szakértője. Fő hivatása 2012-től a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkári tisztsége.
A sokoldalú Dr. Fischl Vilmos írt útikönyvet Marokkóról, rendszeresen sportol, mert vallja, hogy a rábízott feladatok elvégzéséhez a lelki egészség mellett a test fizikai képességének is meg kell lennie.

Az est során hosszabban beszélt az arab kultúráról, az iszlám vallásról. Rámutatott, hogy az iszlám bár közel hat évszázaddal későbbi a keresztyénségnél, mára közel ugyanannyi a híveik száma. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor belátható, hogy hamarosan több muszlim lesz a világban. Ezért érdemes arra figyelni, hogy mi az, amit ők hatékonyabban csinálnak, főleg azért, mert az ő növekedésükkel szemben a keresztyének száma csökken. Úgy fogalmazott, hogy az iszlám vallásból mi is tanulhatunk a saját hitünkre nézve. Így említette az Istenhez való viszonyunkat, a hitünkhöz való ragaszkodást, annak látható felvállalását és továbbadását a következő generációknak. El kell azon gondolkodni, hogy mi az, amiben meg kell változnunk ahhoz, hogy a keresztyénség is vonzó legyen. A liberális világrendben feloldódtak a keresztyén hagyományaink s ezzel együtt a kötődésünk is csökkent. Keresztyén identitásunkat vállalni kell, láthatóvá tenni azt a világban, elsősorban példamutató élettel.

Elmondta, hogy az európai keresztyénség csökkenésével szemben az afrikai világban, ahol életüket kockáztatják Krisztusért, ott pedig jelentős a növekedés.  Ma már nem Európából mennek misszionáriusok Afrikába, hanem fekete lelkészek érkeznek Németországba prédikálni és megtéríteni a németeket.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy az iszlámmal kapcsolatba leginkább attól kell tartani, ha megnő a muszlimok száma, akkor megváltoztathatják kultúránkat. Meglátása szerint ez most leginkább Nyugat-Európát veszélyezteti. A keresztyénség és az iszlám is térítő, univerzalizmusra törekvő vallás, közöttük elméletileg nem lehetne párbeszéd, de a gyakorlatban van rá példa. Ő is erre törekszik.

A tartalmas beszélgetést a vendég kedvenc dallamai tagolták részekre, az est a közönség kérdéseivel zárult.