„…ahol az Úr Lelke, ott a szabadság”

Az Istenben megélt szabadság volt a témája az idei egyházkerületi Családos Tábornak. A balatonfenyvesi üdülőben a szabadság teológiai értelmezését lelkipásztorok, többek között Steinbach József püspök járta körül. Vendég volt Nagy Tímea olimpiai bajnok is, aki felvállaltan Krisztus követőjeként beszélt a sport és szabadság összefüggéséről.

Három hét alatt több mint 400 dunántúli református nyaralt Balatonfenyvesen a Dunántúli Református Egyházkerület által szervezett és támogatott táborokban. A hittanos és az ifjúsági hét után július 13-19. között családok töltötték meg a fenyvesi üdülőt.

Nem magától értetődő, hogy a nyári időszakban, annyi más csalogató lehetőség ellenére vannak, akik a tábori körülményeket választják. Istennek adunk hálát azért, hogy olyan sok csábító ajánlat mellett vannak, akik testvéri közösségben Jézus Krisztust választják a feltöltődésre.

A családos tábor közössége nagyjából állandó, de mindig vannak újak. Idén a házaspárok és gyermekek összesen 132-en voltak. Székely Attila lelkipásztor, a tábor főszervezője és vezetője bízik abban, hogy a jövőben több gyülekezetet is meg tudnak szólítani, várják onnan is a családokat.

A hét témáját, ahogyan azt minden évben, most is a szolgáló lelkészek közösen gondolták ki. Tulajdonképpen a tavalyi tematikát viszik tovább; akkor a „tágas tér” volt a vezérfonal, így adta magát az Úrban megélt szabadság kérdése. A hét vezérigéje is az elmúlt év záró istentiszteletének textusa lett: „…ahol az Úr Lelke, ott a szabadság” (2Kor3,17).

A délelőtti áhítatokon lelkipásztorok járták körül a témát. Stift János misszióvezető, lelkipásztor a Krisztusban megszabadított életről szólt, Székelyné Kiss Emese lelkipásztor pedig ezt továbbvíve arról beszélt, hogy a kegyelemből elnyert szabadságunkkal hogyan legyünk olyanná, amilyennek Isten látni szeretne bennünket.
„Úgy érzem, amikor futok, akkor Isten gyönyörködik bennem” – idézte Székely Attila Eric Liddell skót atlétát, rögbijátékost, misszionáriust, a Tűzszekerek című film ihletőjét. A lelkipásztor, aki maga is sportol, tapasztalta, hogy a sportban megélt küzdelmek felszabadítják az embert. Ennek szellemében beszélgetett Nagy Tímea olimpiai bajnokkal, aki hívő sportolóként tett bizonyságot a sportban megélt szabadságról.
Némethné Bodnár Márta házasság- és családgondozó pedig a házasságban és családban megélt szabadságról értekezett.

Steinbach József püspök a Krisztusban megélt szabadságról tartott előadást. A szabadságot ma sokan sokféleképpen értelmezik, „használják”.  A püspök kiemelte, a szabadság helyesen csak teológiai és bibliai értelemben értelmezhető.
Emberi értelemeben nehéz ma megélni a szabadságot, az élet, a megélhetés számtalan béklyót köt ránk. Vajon meg lehet-e ma élni a szabadságot – tette fel a kérdést. A Biblia azt hozza elénk, hogy az ember önerőből mindig fogságba juttatja magát. Egyedül Isten az, aki kivezet a rabságból, aki szabadságra visz. Ez a szabadító cselekedete teljesedett be Jézus Krisztusban, aki áldozatával kihozott bennünket a bűn, a gonosz hatalma alól. Ezzel a szabadító szeretettel azonban nem lehet visszaélni. Ennek a szabadításnak következménye van, az isteni rend betartása, amely azért adatott, hogy kiteljesedjen az életünk, és másokat is erre a szabadságra vezessünk. A korlátok biztonságot adnak, hogy ne zuhanjunk a szakadékba. Steinbach József aláhúzta, hogy az Evangélium következményeként kapott törvényt is csak evangéliumi szeretetben lehet értelmezni, megélni.

„A Krisztusban megnyert szabadság azt jelenti, hogy szabad nemet mondanom azokra a dolgokra, amelyeket Isten nem tart jónak. Még akkor is, ha nagyon kívánnám” – mondta rámutatva, hogy Isten nem korlátozni akar bennünket. A világ tele van önzéssel, mert az emberek önmagukat helyezik életük csúcsára. Ez azonban romlásba vezet. Azonban, ha az életünk piramisának csúcsán Isten van, akkor minden a maga helyén lehet az életöröm forrása.

A reggeli áhítatok és előadások, valamint az esti zenés áhítatok között számtalan egyéb program kínált kikapcsolódást. Volt lehetőség gerinctornára, arcfestésre, focira, filmnézésre és persze strandolásra is. A gyermekek számára külön foglalkozást szerveztek.

A táborban több lelkipásztor is végzett szolgálatot: Szilágyi Sándor és Hajnalka, Sallayné Sziki Judit, Tóth Franciska, Riedling- Kovács Szilvia, Székelyné Kiss Emese valamint Fodorné Ráskó Éva. A szolgálatban segítséget nyújtott még több régebbi táborozó is.

Az idei tábor volt a tizenötödik. Székely Attila úgy fogalmazott, hogy ez a szám okot ad az összegzésre. Tervezik egy kiadvány megjelentetését, amelyben az elmúlt táborok témáit foglalnák össze, fotókkal, élménybeszámolókkal. A jövőre nézve is vannak elképzelések. Szeretnék, ha az itt kialakult közösség nem csupán egy alkalommal találkozna. Felvetődött az évközbeni közös csendes hétvégék lehetősége is.