Nyakkendő nélkül a nagybajomi Pálóczi Horváth Ádám Református Alapfokú Művészetoktatási Intézményben

2011. április 4-én Nagybajomban, a Dunántúli Református Egyházkerület képviseletében Steinbach József püspök, Köntös László lelkészi főjegyző, Bellai Zoltán püspöki főtanácsos, és Nagy Csaba a Somogyi Református Egyházmegye esperese voltak a vendégeink.

Látogatásuk célja a Pálóczi Horváth Ádám Református Alapfokú Művészetoktatási Intézmény életébe való betekintés, a művészeti iskola gondjainak és örömeinek megértése, feltérképezése volt.

Néhány mondatban szeretnénk bemutatni iskolánk múltját, jelenét.
A nagybajomi zeneművészeti intézmény, miután a helyi református egyházközség fenntartásába került  Pálóczi Horváth Ádám nevét választotta. A választásunk azért esett Pálóczi Horváth Ádámra  mert, mint kiváló költő, zeneszerző és geográfus ezer szállal kötődött Nagybajomhoz, valamint a református egyházközséghez. Élete nagy részét Nagybajomban töltötte, és a nagybajomi református anyakönyv adatai alapján itt is nyugszik a nagybajomi temetőben, sajnos jeltelen sírban.

A zenei oktatás Nagybajomban 1993-ban kezdődött a Templom utca 2. szám alatt, majd 2007 óta a Nagybajomi Református Egyházközség fenntartása alatt, a Fő utca 67 szám alatti épületben működik. Az intézmény első igazgatója Tóth Attila volt (1999-2008), majd Ekkert Miklós irányította az intézményt 2009-ben. Az iskola jelenlegi igazgatója Kecskés Miklós.

A beszélgetés a bemutatkozás szavaival, mondataival kezdődött. Fejér István lelkész örömmel beszélt az iskola életéről, a kezdetektől napjainkig.
2009-ben 30-an zenéltek e falak között. Ma már 255 lelkes diákunk van, folytatta a bemutatkozást Kecskés Miklós az intézmény igazgatója. Új telephelyeken, új művészeti ággal bővítettük az iskolánk feladatkörét. Hangszeres oktatás mellett néptáncot és társastáncot is tanítunk. Hét telephelyen dolgoznak tanáraink: Nagybajom, Kutas, Csököly, Jákó, Pálmajor, Csurgói Református Gimnázium és Általános Iskola, Lorántffy Zsuzsanna Református Általános Iskola  és Gimnázium Kaposvár.  Tanulóink több, mint 75 %-a hátrányos helyzetben él.

Dr Kerekesné Pytel Anna,  szolfézstanár  vagyok és  boldogan mesélek arról, hogy sok  tehetséges tanítványunk van, és arról, hogy sok nehéz sorsú, hátrányos helyzetben élő család gyermekeivel dolgoznak együtt kollégáink, tanítják őket a szépre, az ízléses, kulturált mozgásra és nagy öröm, amikor koncerten bemutathatják gyakorlásaik eredményét szülők és a közönség előtt.

Új kezdeményezés iskolánkban, hogy  a Pálóczi Napok programjában minden évben megszervezzük: a Pálóczi Kupa társastánc versenyt, melyet az idén országos benevezéssel hirdetünk. A versenyek a városi Sportcsarnokban lesznek, s mondhatjuk új „Helikon”-ja lett a térségnek.

Sokat segítenek a szülők az iskolai élet anyagi terheinek csökkentésében és az iskola közösségi életének mindennapjaiban. Ruhavarrás, utaztatás, táborszervezés, szülői kíséret.

Steinbach József püspök úr kérdésére, hogy jelent-e többet, mást,  az iskolába járó gyermekeknek az,  hogy református fenntartású intézmény tanulói?- a válaszok  így hangzottak:  Ez az épület, ahol most beszélgetünk berendezésében és környezetében már más, mint egy hagyományos iskolai épület. Érezni belőle a hit, szeretet jelenlétét. A koncertjeink a református templomban vannak, ahol a zsoltárok, dícséretek otthona van. A nyári tábor, az ősi parkok hangulatát idéző környezetben, a  gyülekezeti ház és a templom  közelében  van. A találkozásaink, a koncertek, órák pillanatai, a falakon lévő képek mind, mind segítik azt a szellemiséget átadni, amely Istennek tetsző és emberi tartásunk, felnőtté nevelődésünk alapértékeihez nélkülözhetetlen.

A tanárok fontos missziónak érzik a művészeti oktatást. Telephelyeinken  a közismereti iskolák délutánjait igyekszünk zenével, tánccal élményteli napokká varázsolni.
Az intézményt 2007-ben minősítették , most várjuk az új telephelyekre a minősítő Testület képviselőit. Bizakodunk, mert a minősítésig még nagyon szerény fizetési kategóriákkal  kell dolgozni tanárainknak. Köszönjük a Nagybajomi Református Egyháznak, hogy e térségben a művészeti nevelés lehetőségével segíti a gyermekek  műveltségének gazdagítását.

Köszönjük a beszélgetést, hogy elmondhattuk mindennapjaink gondjait, eredményeinket. Fontos volt a látogatás , a beszélgetés, jó volt érezni, hogy nem vagyunk egyedül, hogy törődnek velünk, fontos a Dunántúli Református Egyházkerületnek, hogy lássa,  hogyan történik a jövő nemzedék szellemi tőkéjének gyarapítása, hogy milyen körülmények között dolgozunk.

Köszönjük a bíztatást, az  áldást.