"Közösen hordozzuk az örömöket is, de megoszlanak a nehézségek terhei is" - beszélgetés Steinbach Józseffel, 2.rész

A december 30-i beszélgetés második része a tovább mögött olvasható.

- Az őszi rendkívüli zsinaton többször szóba került a lelkipásztori hitelesség kérdése. Hogyan látja lelkészi közösségünk helyzetét?

- Nem lehet tagadni, hogy nagyon nehéz helyzetben végzik szolgálatukat lelkipásztoraink. Olyan időket élünk, amikor a lelkészi hivatás is bizonyos értelemben válságban van. Vajon a lelkész tud-e ma Isten Igéjének hiteles hirdetője lenni? A számára fontos üzenetet át tudja-e úgy adni, hogy abban legyen vonzás, megszólító erő? Meg tudja-e hallgatni a másikat? El lehet-e neki mondani a problémákat? Másfelől, vajon az emberek keresik-e a gyülekezetben, az Isten házában életük kérdéseire a választ? Csak halványodó hagyományként tekintenek ránk, vagy pedig életformáló, megváltó erőként fogadják Isten szavát? Olyan kérdések ezek, melyeknek a fogyó gyülekezetekben való mindennapos megtapasztalása sokakban szül kétségbeesést, félelmet, adott esetben közönyösséget. Így hát ebben a helyzetben, most, amikor minden bizonytalan, létkérdés az összefogás, az egymásért való imádság, egymás segítése, egymás szeretete, ha ezt nem  tudjuk megtenni, hanem széthúzást tapasztalunk , akkor az gyengít mindannyiunkat, és főként az általunk képviselt ügyet.

- Az egyházkerület 2011-ben két ügyet különösképpen is felkarolt: a vörösiszap károsultak támogatását és az “MVH-s” pályázatokat. Hogy állnak most ezek az ügyek?

- A vörösiszap kataszrófa áldozatainak meghirdetett gyűjtésre 45 millió forint gyűlt össze. Ebből az összegből 15 millió forintot a Magyar Református Szeretetszolgálattal közösen használtunk fel közvetlen segélynyújtásra, a fennmaradó összegből pedig a helyi önkormányzattal egyeztetve, az általuk javasolt családoknak az újonnan épülő devecseri “lakóparkban” melléképületeket építettünk házaik mellé. A munkák befejeztével minden egyes adományozónak szeretnénk elszámolni azzal, hogy adományukat mire használtuk fel. 

Az MVH-nál nyert pályázatok kapcsán az egyházkerület hitel segített “beindítani a gépezetet”, 42 projekt kapcsán közel egy milliárd forintot hoztunk be a rendszerbe. A pályázatok szakmai lebonyolításáért, felügyeletéért, kerületi szinten Bellai Zoltán főtanácsos urat, és az Ann-Tony Kft-t illeti a köszönet szava.

Itt szeretném megemlíteni azt is, hogy a nyáron adtunk hálát Istennek a legfiatalabb kerületi fenntartású intézményért a kehidakustányi “Őszikék” Időskorúak Otthonáért. Hogy a munka a sokszor mostoha körülmények ellenére szinte rekordidő alatt elkészülhetett  és az Otthon ma már rentábilisan működik nagyban köszönhető Bellai Zoltán főtanácsosnak, aki rengeteg energiát fektetett abba, hogy az intézmény márciusban megkezdhesse a működését. Ezúton is köszönöm munkáját!

- 2012 a Dunántúli Református Egyházkerület jubileumi éve. Mivel készül az egyházkerület az ünnepre?

- Hálásak vagyunk Istennek, hogy engedi, hogy visszatekinthessünk a megtett útra. Nagy örömünkre szolgál, hogy a jubileumi év programjainak fővédnökségét Dr. Kövér László a Magyar Országgyűlés Elnöke vállalta el, mint pápai illetőségű, gyakorló református. Négy kiemelkedő egyházkerületi rendezvénye lesz 2012-ben: március 4-én Pápán tartjuk jubileumi év nyitó istentiszteletét, június 18-20 között az 1612-es Körmendi Zsinatra emlékezve tartja Körmenden plenáris ülését a Generális Konvent, melynek június 20-i záró istentisztelete egyben a Jubileumi Istentisztelet, melyre várjuk az egyházkerület gyülekezeteit. Ugyancsak várjuk az egyházközségeket a június 29-július 1 közötti REND-re, melynek Székesfehérvár ad otthont. Október 13-án pedig ünnepélyes lelkészszentelő közgyűlést tartunk. Ezek az alkalmak tulajdonképpen a jubileumi év nélkül is tervezett, időről-időre megvalósuló események (REND, lelkészszentelés), tehát nem jelentenek külön kiadást, de a jubileumi év egy különös “fényt” ad nekik. Várjuk a gyülekezetek programjait is, melyeket egy füzetben szeretnénk megjelentetni.

- A programfüzeten kívül más jubileumi kiadványok is készülnek 2012-ben?

- Több kiadványunk is lesz, de most kettőt szeretnék kiemelni: Mátyás Lajos nyugalmazott esperes megfestette az összes dunántúli református templom és haranglábat, összesen 336-t, a festményeket szeretnénk egy albumba rendezve kiadni. Ez nem csak esztétikai értékét tekintve fontos, hanem egyben templomaink számbavétele is. De nemcsak az épületek fontosak, hanem az azokban szolgálók is. Az 1823-as, 1943-as lelkészi önéletírások folytatásaként szeretnénk, ha egy “anyakönyvben”, megadott szempontok szerint megjelenhetnének a jelenleg egyházkerületünkben szolgáló lelkipásztorok önéletírásai.

- A Jubileumi Év feladatai mellett mire készül még az egyházkerület 2012-ben? 

- Talán nem túlzás azt mondani, hogy a hatéves ciklus legnehezebb éve áll előttünk. Az előbb említett programokon, feladatokon kívül folytatódnak már elkezdett munkák, mint például az “MVH”-s projektek vagy éppen a rétegtalálkozók. Idén is lesznek gondnoki konferenciák, lelkésztovábbképző hét és az egyházmegyék is szervezik akkreditálásra szánt továbbképzési programjaikat. A feladatok közül külön szeretném kiemelni a Pápai Projektet. Ebben a Pápán található teljes épületegyüttesről van szó, a Gimnázium és az Ótemplom felújításáról, a könyvtár-bővítés lehetőségeinek átgondolásáról, korszerű olvasóterem kialakításáról, a laktanyában található könyvek méltó elhelyezéséről, az új levéltár működésbe hozásáról. A projekt előkészítésére már nyertünk pályázati támogatást, január végére engedélyeztetésre kész tervünk lesz. Természetesen az előkészítés folyamatába bevontuk az intézmények vezetőit is, velük egyetértésben dolgoztuk ki a terveket, melyeket január végéig engedélyeztetési fázisba fogunk hozni és így tudunk tovább pályázni, támogatásokat kérni. 

- A beszélgetés első felében említettük a gyülekezeti találkozásokat. Általában ezeken a találkozókon nem csak a püspök szolgál, hanem az egyházkerület vezetése is jelen van. Hogyan működik a csapatmunka?

- Hálás vagyok Istennek azért, hogy Dr. Huszár Pállal, Köntös Lászlóval, Bellai Zoltánnal, az esperes-gondnoki karral, a kerület tisztségviselőivel és a testületekkel együtt dolgozhatok és közösen hordozzuk az örömöket is, de megoszlanak a nehézségek terhei is. A vezetőségen belül mindannyiunknak meg van a maga talentuma, az ehhez tartozó feladata, amiért különösen is felelős, de minden egységben valósul meg. Istennek hála ez nem egy mesterséges, kierőszakolt egység, hanem tőle kaptuk ajándékba és hisszük, hogy Ő használ bennünket így közösen az Ő munkájában. Éppen ezért együtt valljuk: Soli Deo Gloria!

-fg-