A Fejér Megyei Közgyűlés posztumusz díjat adományozott id. Nagy Lajos lelkipásztornak

Adminisztrátor, 2012-03-16 04:00:00

A Fejér Megyei Közgyűlés Németh László Díjat adományozott id. Nagy Lajos lelkésznek (posztumusz), emberi tartásáért, helytállásáért és a rábízott közösség áldozatos szolgálatáért. A díjat fia, Nagy Lajos szentgáli lelkipásztor vette át.

Néhai Nagy Lajos református lelkipásztor életútja, Fejér-megyei tevékenysége

Nagy Lajos (1921. szeptember 26. Kéttornyúlak – 1993. április 3. Pápa) a Veszprém-megyei Kéttornyúlakon született református paraszt-polgári családban.  Tíz éves korában édesanyja elhunyt. A szülőfalu elemi iskolájából a kitűnő tanuló diákot a tanító és a lelkész továbbtanulásra javasolta a Pápai Református Kollégium Főgimnáziumába. A félárva gyermek „kosztos diák”-ként helytállt a tudományok elsajátításában, és a közösségi életben is. Egész életének meghatározó közegévé vált a szeretett Alma Mater, az ősi Pápai Kollégium (alapítva 1531-ben). A nyolc osztályos gimnázium utolsó éveiben nagy megtiszteltetés érte: Horthy-ösztöndíjban részesült. Érettségi után a Pápa Református Teológiai Akadémia hallgatója lett. A főiskolai évek alatt a Petőfi és Jókai nyomdokain működő híres Képzőtársaság írnokává, illetve a Teológiai Akadémia seniorává (hallgatói önkormányzati elnök) választották. Ezekben az években Nagy Lajos seniori szolgadiákja („szenior inas”-a) a gimnázium zámolyi kisdiákja, Csoóri Sándor volt.

A diploma megszerzése és a segédlelkészi szolgálati idő letöltése után Győry Elemér püspök Székesfehérvárra rendeli ki „önálló hitoktató”-i megbízással, amely a kiemelt tanulmányi eredményű végzős lelkészeknek nyújtott elismerés jele volt akkortájt.  A legendás lelkész-költőre, Bódás Jánosra csodálattal tekintett fel, mellette beosztott lelkésznek lennie megtiszteltetés volt számára. Legfőbb feladata a város gimnáziumi vallástanári teendőinek ellátása volt, melyet a családi emlékezet szerint az akkor leánygimnáziumként működő Teleki Blanka Gimnáziumban végzett. Az 1948-as kommunista hatalomátvétel évében, amikor államosították az egyházi iskolákat, a hit- és erkölcstan oktatását is száműzték az iskolákból. A fiatal kálvinista lelkész válaszút elé érkezett. Iskolai felettesei ragaszkodtak volna hozzá, hogy az új körülmények között is tanítsa tovább az ifjúságot. Egyetemre akarták beiskolázni, középiskolai tanárnak. Ő azonban mereven elzárkózott ettől a lehetőségtől. A baljós ateista diktatúra árnyékában is kitartott eredeti életcélja, az Evangélium hirdetése, a lelkipásztori szolgálat mellett. Megpályázta Fejér-megye legfrissebben megüresedett református lelkészi állását. Ez a Mezőföldi Egyházmegye zsákfaluja, Dég volt. 17 pályázó közül nyerte el a nagyközség lelkészi állását. Református tanító-hitoktató feleségével, Ray Saroltával 1948-ban kötött házasságot Székesfehérváron. Első gyermekük, Zsuzsánna pedig már Dégen született 1949 augusztusában.

Az aranyjánosi, szikár, bibliás, egyenes gerincű magyar lelkész a diktatúra legsötétebb évtizedeiben küldetésnek tekintette dégi szolgálatát. A falusi emberekkel közösen a hitoktatás fenntartásáért folytatott csendes harca a párthatározatokkal szemben felkeltette a hatóságok figyelmét. A berendelésekre, a megszégyenítésekre, a zsarolásokra, és a fenyegetésekre  azt válaszolta, hogy ő nem fél a kétkezi munkától sem, családja megélhetését – ha kell - paraszti munkával biztosítja és fizetés nélkül is folytatja szolgálatát. A harcias egyházvédő kiállásának köszönhetően csodával határos módon megmaradt s nem államosított javadalmi földeken végzett munkájával, állattartó tevékenységével még inkább kivívta az emberek megbecsülését. Az erőszakos téeszesítés idején számos kuláknak kikiáltott nagygazda presbiterének megveretése, „beszervezése” után folyamatosan kellett lelki gondozásban részesítenie híveit, és a megszaporodó öngyilkosságok alkalmával számos egyháztag koporsója mellett kellett a vigasztalás igéjét hirdetnie. Sztálin halála után kicsit fellélegzett a falu. Időközben 1954 májusában megszületett második gyermekük, Lajos is. 

1956 októberének végén a falu népe különös módon készült a Reformáció ünnepére.  Az évek óta megközelíthetetlen világháborús emlékmű környezetét rendbe tették, és hatalmas, fekete ünneplő ruhába öltözött tömeg gyűlt össze. A kommunista vezetők kimenekültek a faluból a közeli nádasba. Az elkeseredett emberek egy része rájuk akarta gyújtani a nádast. A falubeliek ünnepi beszédre kérték fel lelkészüket. Ő ki is állt népe elé, és egy új korszakról, a magyar hazafiságról, és a Krisztustól tanulható megbocsátáson alapuló újrakezdésről beszélt. Talán így menekültek meg a kommunista vezetők a nép haragjától, s talán így menekült meg Isten kegyelméből a későbbi megtorlástól Ő maga is. Nem gyújtotta rá a nép a gyűlölt vezetőkre a nádast. Aztán pár hét múlva egy kedves volt fehérvári tanítvány, akkori teológus hallgató, Németh Géza, az 56-os pesti srácok egyike a téli csendben menedéket kért a dégi parókián volt vallástanárától. Így bújtatta a Lelkész és családja pár hétig a mai külügyi államtitkár, Németh Zsolt édesapját. 

A 60-as évek amnesztiái és a konszolidáció időszakában aztán gyermekeik továbbtanulása került a figyelem középpontjába. A klerikális származás behatárolta lehetőségeiket. Leányukat tehetsége folytán zenei pályára szánták, Pécsre küldték konzervatóriumba. Fiúk pedig az egyetlen megmaradt református iskolába, a Debreceni Kollégiumba ment tanulni. Mindkettőjüket diplomához juttatták a kicsi falutól több száz kilométernyi távolságban finanszírozott taníttatással.

A lelkészházaspár 1976-ban, a magyar történelem legsötétebb lapjai közé írt majd’ 3 évtizednyi embert próbáló Fejér-megyei  helytállása, szolgálata után a Pápa melletti Adásztevelre történt megválasztásukat követően búcsúzik el a szeretett megyétől és hagyja maga mögött ifjúkoruk keserédes színterét, Déget. 

Nagy Lajos életének utolsó másfél évtizede újra a Pápa Kollégium vonzásában telt. Csoóri Sándorékkal, Somogyi Józsefékkel, Bodolay Gézáékkal, Kiss Józsefékkel, Kövy Zsoltékkal és sok-sok más pápai öregdiákkal, a magyar szellemi élet kiválóságaival közösen harcolták ki a 450 éves alma mater egyházi kézben történő újraindítását. Megérhette a rendszerváltást, megláthatta unokáit, és megélhette a Pápai Kollégium 1991-es feltámadását. 1993-ban, Virágvasárnap szombatján pápai otthonából távozott  az Örökkévalóságba, miután szeretett családja tagjait egyenként  megáldotta.  

Emberi tartásáért, helytállásáért, szolgálatáért Dég Község Önkormányzata Nagy Lajost posztumusz díszpolgárrá avatta 2009 nyarán. A díjat özvegye, a falu 27 évig szolgált tanítója és kántora vehette át, aki fél évvel későbben hunyt el Kaposváron.

Csatolt dokumentumok


Vélemények, hozzászólások

A hírhez 1 hozzászólás érkezett, ezeket ide kattintva olvashatja

2019. September 18., Wednesday,
Diána napja van.

Látogatóink száma a mai napon: 6498
Összesen 2009. június 2. óta : 17270946

Ige Mellett

(7) „A hét első napján pedig, amikor összegyűltünk, hogy megtörjük a kenyeret, Pál prédikált nekik…” (Apostolok cselekedetei 20,7–12)

AZ ELSŐ KERESZTYÉNEK a hét első napján, vasárnap gyűltek össze, hogy Isten Igéjén keresztül tanítást halljanak Jézus Krisztus evangéliumáról, és az úr... tovább

REPOSZT

Formaságok..?

2019. szeptember 14-én, szombat délelőtt 10 órai kezdettel Körmenden, a Batthyány Kastély Színháztermében az Őrségi és a Pápai Egyházmegyék közös Presbiteri Konferenciát tartanak. Szikrából lobban ...
... Tovább

Dokumentumtár

NL120709

Formátum:.doc
Méret: 32.0 KB

Nagy Lajos hétkezdő meditácója a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában. 2012.07.09

[ Saját anyagok feltöltése ] Dokumentum letöltése

Hangtár

Az egyházról szóló bibliai tanítás

Formátum:.mp3,
Méret: 48.2 MB

Dr. Vladár Gábor előadása a Dunántúli Református Akadémián, a Pápai Református Teológiai Akadémia dísztermében, 2016. április 23-án. A Dunántúli Református Akadémiát a Dunántúli Református Egyházkerület és a Pápai Református Teológiai Akadémia indította el, hogy gyülekezeti tagoknak, érdeklődőknek közérthetően, de mégis tudományos alapossággal tanítást adjon hitünk alapvető kérdéseiről.

Hanganyag letöltése