Jelen és jövő - lehetőségek és kihívások a református hittanoktatás számára

A fenti címmel rendezett egész napos katechetikai konferenciát a Pápai Református Teológiai Akadémia. 2011. legvégén az állami köznevelési törvény új tantárgyat vezetett be – felmenő rendszerben - a közoktatás 1-8. osztályába: ember – és erkölcstant. Azaz: mint sokak számára ismert, 2013 őszétől az általános iskola első és ötödik osztályába beíratott diákok (vagy szüleik) választhatnak, hogy etikát (ember és erkölcstant), vagy hit- és erkölcstant tanuljanak az iskola adta heti órarendi kötelező keretekben a gyermekeik.

Steinbach József püspök úr áhítata és dr. Huszár Pál főgondnok úr köszöntője után először Püspök Úr tartott előadást „A hit– és erkölcstan oktatás új kihívásai” címmel. A kötelező etika-oktatás helyett szabadon választható lesz az egyház által szervezett „hit – és erkölcstan” – szokott nevén: hittan. Előre nem tudjuk, hogy hányan választják majd a hittant, felmenő rendszerben, órarendbe illesztve – azon belül is a református hittant. A feladatunk tehát – bátorított Püspök úr -, úgy felkészülni a következő tanévre, hogy a hittant választók számára építő és vonzó oktatást tudjunk nyújtani.

Kamarás István OJD előadása elején elmondta, hogy 1987/88 óta foglalkozott a „polgári etika” tantárgy személyi- és tárgyi előkészítésének kérdésével. Kidolgozva, kísérve, formálva és tanítva az etika – ember– és erkölcstant (ez az idők folyamán több néven is ismerté vált), mint ennek „szülőatyja” Először 1-1 éves oktatás előkészítése volt a cél általános és középiskolában. Ez az elképzelés azonban megváltozott, hiszen a 2011. végén elfogadott közoktatási törvény elfogadása óta folyik a nyolc éves etika tantárgy kiépítése. A beszámolóból azt is megtudhattuk, hogy az országban jelenleg öt helyen folyik etika tanárok képzése. 

Márkus Gábor, a Református Pedagógiai Intézet igazgatója a jelen és a jövő metszésvonalán a kihívások és a lehetőségek határkérdéseit taglalta. A köznevelési törvény táplehetőségeinek „aprópénzre” váltása egyelőre még részleteiben nem ismert feladat elé állítja az egyházakat, így a református egyházat is. Előadónk mégis bíztatott, hogy még van időnk felnőni a feladathoz!

Dr. Szászi Andrea, az RPI katechetikai szakértője a hitoktatás tartalmi és módszertanimegújítási lehetőségeiről és halaszthatatlan szükségességéről beszélt. Az oktatás tekintetében a rendszerváltást követően most kezdődött el a „tantervfejlesztés”. Azaz: a közeli jövőben már árnyaltabb, többféle tantervből és tankönyvből lehet majd választani. A módszertant illetően a digitális technika alkalmazása, nemcsak vágy, hanem lehetőségként adott is számunkra. A hittanoktatásnak ugyanis folyamatosan kellene kihasználnia az új módszerekben adott lehetőségeket – fogalmazott Szászi Andrea. Az előadást élénk beszélgetés követte.

Végül dr. Kocsev Miklós, a Pápai Református Teológiai Akadémia tanszékvezető professzora adott részletes tájékoztatást a PRTA-n folyó Katechéta-lelkipásztori munkatárs-képzésről.Bbíztatva és nyomatékkal kérve a lelkészeket, valamint a jelenlévő, és a különböző gyülekezetekből érkezett érdeklődőket, hogy leendő gyülekezeti hitoktató munkatársakat bátran iskolázzák be – ezzel a gyülekezetek átérezve a helyzetből fakadó felelősségüket és lehetőségüket - erre az MA képzésre a Pápai  Református Teológiára!

Kapcsolódó link:http://www.prta.hu/