Amiről keveset szóltunk a Kálvin-évben - Izgalmas kérdések a predestinációról

A predestináció kérdésköre, problematikája kikerülhetetlen, ha a Szentírást tanulmányozzuk. Erre bizonyíték az egész teológia és dogmatörténet. PÁL apostol nyomán már AUGUSTINUS is foglalkozott vele, sőt KÁLVIN mellett minden reformátor foglalkozik ezzel a területtel. LUTHER a „De servo arbitrio” (1525) c. ERASMUSHOZ címzett vitairatában fejtette ki ezzel kapcsolatos nézeteit.

A Heidelbergi Kátéban erre vonatkozó külön kérdés nem szerepel, de megtalálható az 54., 52., 20. és 31. kérdésekben. A reformátorok kivétel nélkül tanították a predestinációt. Bibliaismeretük késztette őket erre a tanításra (pld Rm 8 és 9). A predestináció tana tehát nem kálvini specialitás, bár tény, hogy Kálvin mert a problémával a legteljesebben szembenézni, és a Szentírásra alapozva az egész problémakört (annak minden kérdését) módszeresen végiggondolni.
Dolgozatomban a kálvini predestináció-tan értelmezésének alapszempontjai után két markáns értelmezési vonalat vázolok fel, mint a legjellemzőbbeket: A történelmi kálvinizmus és a barthi teológia predestináció értelmezését. A magyar református teológiában a „történelmi kálvinizmus” minden részletében csatlakozik a klasszikus reformátori hagyományokhoz. A XX. századi  magyar református teológiatörténet jellegzetes irányzatáról van szó, amely a holland szigorú református egyház ihletésére a legteljesebb következetességgel azt a teológiát szolgálta, amely 400 éves múltra tekint vissza. A klasszikus helvét reformátori hitvallások szellemében, főként Kálvinra alapozva, építette ki teológiai rendszerét, ahhoz következetesen ragaszkodott. 1910-1940 között határozta meg a legmarkánsabban a magyar református teológiát. Az 1940-es évektől azonban hazánkban is egyre elterjedtebbek lettek és egyre nagyobb hatást gyakoroltak KARL BARTH svájci református teológus meglátásai, így 1940-től a magyar református teológiában is fokozatosan ez lesz az irányvonal. Hazánkban az egyik iskola képviselője SEBESTYÉN JENŐ, a másiké TÖRÖK ISTVÁN teológiai professzorok. Dolgozatomban e két értelmezés különbsége lesz az érdekes. Végezetül két igehirdetés-formában elhangzott predestináció-értelmezést említek meg, mintegy summázva és értékelve az elmondottakat.

Steinbach József írása teljes terjedelmében a Dunántúli Református Közélet blogban, honlapunk publicisztika rovatában olvasható

Kapcsolódó link:http://refkozelet.blogspot.com/2009/12/predestinacio-tan-ertekelese-20-szazadi.html