A hitoktatás kihívásai 2013-tól

A balatonfüredi Egyházkerületi Közgyűlés püspöki jelentésének főtémája volt az, hogy miként változik a hitoktatás rendszere a következő tanévtől. A tovább mögött a püspöki jelentésnek ezt a részét olvashatják.

A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény, a 35§ szerint, 2013. szeptember 1-i hatállyal az Állami Általános Iskolákban, felmenő rendszerben bevezeti az erkölcstan órát, amely helyett az egyházi jogi személy által szervezett hit és erkölcstan választható.

A hitoktatás megszervezésével kapcsolatos feladatok

A törvény által kínált sajátos missziói lehetőségre kellőképpen fel kell készülnünk:

·  Fel kell mérnünk a várható létszámot, igényeket a most nagy csoportos óvodás korosztály és a most negyedik osztályos általános iskolások tekintetében, akiket a jövő tanévben már érint a törvény. Demográfiai mutatók és saját egyházi nyilvántartásunk alapján azonban hasznos lenne előre modellezni legalább négy évet, mert ekkorra jelenik meg a hitoktatás az általános iskola teljes alsó, ill. felső tagozatán.

·  Fel kell mérnünk a várható hittancsoportok számát. Ez főként azokon a településeken és körzetekben jelenthet kihívást, ahol több általános iskola működik, gondolva itt a lelkészi körzetek mellett a kis- és nagyvárosokra.

·  Fel kell mérnünk a még szükséges hitoktatók számát, figyelembe véve azt, hogy a lelkipásztor heti maximált hittanóraszámát mennyiben határozzák meg. Ott nincs probléma, ahol egyetlen egy tanulócsoport/évfolyamos iskola működik, mert az csak nyolc óra lesz végkifejletben, azt még el tudja végezni a lelkész, két tanulócsoport/évfolyamos iskolánál már problémás lehet, hogy csak a lelkész hitoktasson, mert másra már nem nagyon marad ideje! A Zsinati szabályrendelet alapján (137 / 2011.12.07) az önálló gyülekezeti lelkipásztor által tartható maximális óraszám heti 12 óra.

·  Fel kell mérnünk, hogy mennyi, már képzett (Nagykőrös) hitoktatót tudunk beállítani a rendszerbe.

·  Fel kell kutatnunk és hívogatnunk kell az alkalmas személyeket, elkezdve ezek képzését.

·  A képzés kapcsán a lelkipásztorok, gyülekezetek, és minden érdeklődő figyelmébe ajánljuk a Pápai Református Teológiai Akadémia katechéta-lelkipásztor munkatárs képző szakát. Ez a szak mindazok számára fontos lehet, akik közoktatási és gyülekezetei keretben a református hitoktatásban szerepet kívánnak vállalni, és alapszintű teológiai ismereteket kívánnak szerezni. A katechétaképzés esetleges tandíja (pld. másoddiploma esetében) további problémákat vet fel. Azt még meg kell vizsgálni, hogy tud-e erre az Egyházkerület, tanulmányi szerződéseket kötve, külön támogatási összeget elkülöníteni? A törvényi előírásra tekintettel kezdeményezni kellene a Kormánynál a hitoktató-képzésre vonatkozó állami támogatást.

·  Át kell gondolnunk, hogy lelkipásztoraink miként tudnak részt venni az etika oktatásában, hányan rendelkeznek ilyen képzettséggel, a PRTA tud-e ilyen képzést beindítani.

Református Általános iskoláinkban

Egyházi iskoláinkban a helyzet változatlan.

·  A Református hittanoktatásról szóló törvényünk ezekben az intézményekben a hitoktatást szabályozza (2007. évi II. törvény).

·  Ezek ideológiailag elkötelezett intézmények.

·  A hitoktatás a református egyházi iskolákban heti két órában történik, osztályonként, létszámtól függetlenül (évfolyamok nem vonhatók össze), órarendben szerepeltetve, a három történelmi egyház felekezeteivel kötött megállapodása szerint, a saját felekezetük hitoktatását biztosítva, amennyiben az adott felekezet a hitoktatását meg tudja és kívánja szervezni.

·  Amennyiben csak az adott egy református egyházi iskola működik a településen, akkor az erkölcstan órát is meg kell szervezni. Mivel azonban a református iskola ideológiailag elkötelezett, ezt a beíratás során egyre inkább tudatosítani kell, ezért az erkölcstan, mint református keresztyén erkölcstan, a hitoktatás keretein belül kerül elsajátításra.

Új református általános iskoláink

Az új tanévtől a Dunántúli Református Egyházkerületben az alábbi általános iskolák működnek: - Balatonfőkajár, Csajág, Papkeszi, Litér, Alsóörs, Csopak, Balatonfüred, - Csurgó, Kaposvár, Kehidakustány, - Dad, Kocs, Neszmély, - Székesfehérvár, Enying, - Nemesgörzsöny.

Ezek közül az aláhúzottak az újonnan átvett általános iskolák. Dad az idei tanévtől egyházközségi fenntartású, Kehidakustány kaposvári tagintézmény, Neszmély pedig a Tatai Egyházközség fenntartásában működik.

Az újonnan átvett általános iskoláink új alapítású, egyházközségi fenntartású intézmények, egyházkerületi jóváhagyással. Az átadás-átvételnek számos oka volt, de ezek az intézmények mégis nagy lehetőséget kínálnak nekünk, ha jól, szakszerűen és hitben élünk azzal.

A hitoktató jogi helyzete református általános iskoláinkban

·  A hitoktató képzettsége: pedagógusi, vagy a hitélettel összefüggő más felsőfokú képzéssel rendelkező személy delegálható erre a feladatra, ha az illetékes egyházi jogi személy erre alkalmasnak tartja és ténylegesen delegálja. (32.§ h) „ha az iskola tananyagában a hittan mint tantárgy szerepel, az állami intézményekre megállapított pedagógus létszámon felül alkalmazott hitoktatónak, hittantanárnak egyházi felsõoktatási intézményben szerzett hitoktatói, hittantanári vagy a hitélettel kapcsolatos felsõfokú képesítéssel és az illetékes egyházi hatóság megbízásával kell rendelkeznie.”)

·  Református lelkész, vagy református hitoktató 1 – 8 osztályban, református vallástanár 5 – 12 osztályban taníthat. Elvileg református lelkipásztori munkatárs, református teológus, református diakónus nem taníthat hittant, mert nem rendelkezik pedagógusi végzettséggel.

·  Az intézményi joghatóság az egyházkerületnél van, azaz a hitoktatót a püspök rendeli ki (nevezi ki, bízza meg) saját fenntartású intézményeibe, az igazgatótanáccsal egyeztetve, gyülekezeti fenntartású intézményeknél a fenntartó presbitérium kérésére.

·  Lelkészi jellegű hitoktató kirendeléssel (határozott és határozatlan idejű kirendeléssel), díjlevéllel rendelkezik (beleszámítva az óradíjat).

·  Világi hitoktatót a fenntartó nevezi ki, vagy bízza meg, felsőbb egyházi hatóság jóváhagyásával, alkalmazottként, munkaszerződéssel.

A hitoktatás megszervezésének lépései az állami általános iskolában

Állami iskolákban a hitoktatás megszervezésének lépéseiről az alábbiakat fogalmazhatjuk meg.

A felmenő rendszer miatt időt nyertünk, de mielőbb gyülekezeti és egyházmegyei feladat-ellátási terveket kell készíteni. Ennek lépései nagyvonalakban a következők lehetnek:

·  Már szeptemberben, de legkésőbb 2013 januárjában fel kell venni az iskolával a kapcsolatot, hogy az egyházi jogi személy helyi képviselője, és az intézményvezető egyeztessenek a részletekről.

·  Fel kell mérni, hány iskola van a gyülekezet területén, és hány hittancsoport várható egy intézményben, illetve összesen egy gyülekezetre, illetve körzetre vonatkozóan.

·  Fel kell mérni, hogy szükséges-e hitoktató, lehetséges-e évfolyam szintű csoportosítás, illetve más felekezetekkel (evangélikusokkal) való együttműködés.

·  Utána kell járni, hogy az iskola a hitoktatás megszervezéséhez milyen segítséget ad: névsorok, szülői értekezletek, osztályfőnöki órák, hirdetőfelületek…

·  2013.02.28-ig kell jelezni az adott iskola felé, hogy készek vagyunk megszervezni az adott iskolában a hitoktatást. A beiratkozáskor e jelzés alapján kialakított felekezeti lista alapján lehet választani, illetve a leendő elsősöknek és ötödikeseknek a beiratkozás időpontjáig, legkésőbb 2013 májusáig nyilatkozni kell arról, a szülőknek eljuttatott formanyomtatványon keresztül, hogy erkölcstant, vagy a megszervezett felekezeti hittan valamelyikét választja-e? Átjelentkezés tanév közben nem lehetséges, vagyis ez a nyilatkozat egy tanévre rögzít.

·  A szervezést illetően újra érdemes átgondolni az illetékességi köröket, főként azokon a területeken, ahol a településen lelkész nincs jelen és gyülekezet sincs, de iskola van. Ezeken a helyeken is fontos megszervezni a hitoktatást, érdemes átgondolni, hogy esetleg az egyházmegye alkalmazzon egy hitoktatót ilyen helyzetek ellátására.

·  A fenti folyamatot, illetve magát a szervezést nagyban segíti, ha már jelen vagyunk az óvodákban, illetve ha mielőbb jelen leszünk.

A hitoktató jogi helyzete az állami általános iskolákban

·  Az állami iskolában a hitoktató nem alkalmazott.

·  Lelkészi jellegű hitoktató, a presbitérium határozata alapján egyházkerületi kirendeléssel bír; világi hitoktatónál megbízás, részmunkaidős foglalkoztatás lehetséges; de a hitoktató alkalmazása az egyházi jogi személy feladata, akár lelkészi, akár világi hitoktatóról van szó.

·  A hitoktató végzettsége, felsőfokú képesítéssel rendelkező református lelkész, református hitoktató, református vallástanár. A képzettség kapcsán négy év átmenet lehetséges, akárcsak az etika tanároknál, míg kellő számú hitoktatót és etikatanárt kiképez a rendszer. Addig az etika tanárok öt évig érvényes, 60 órás képzéssel, a hitoktatók egyházi megbízással végezhetik ezt a feladatot.

·  A hitoktató a tantestület tagja, a nevelőtestületi üléseken részt vesz, szavazati jog nélkül. A hitoktató intézményben való mozgása semmiben sem korlátozható.

·  A hitoktató az intézmény eszközeit, létesítményeit a házirendnek megfelelően használhatja, az SZMSZ, házirend, csengetési rend rá is vonatkozik. Mivel 2012. december 31-ig újra kell írni az intézmények Pedagógiai Programját, fontos lenne, hogy az Oktatási Hivatalok ne fogadjanak be olyan alapdokumentumokat, amelyek nem tartalmazzák ezeket a hitoktatásra vonatkozó kitételeket. 

·  A hitoktató az osztályozó értekezleteken teljes joggal részt vesz.

·  A hitoktató a gyermekekért a 45 percben teljes joggal felelős.

·  A hitoktató haladási naplót köteles vezetni, amelybe a tematikát, a hiányzásokat, és az értékelést feltünteti.

·  Az értékelési módja az erkölcstannal azonos lesz, szöveges (megfelelt, vagy nem felelt meg), vagy érdemjegyes értékelés. A bizonyítványban a hittanoktatás érdemjegyének meg kell jelenni. Ha azonban a bizonyítványban szerepel a hitoktatás, akkor az osztálynaplóban is szerepelnie kell, azaz a külön haladási napló legfeljebb ugyanazokat az adatokat rögzítheti, amelyek az osztálynaplóban már rögzítve vannak, így a külön hitoktatási haladási napló ebben az esetben értelmét veszítheti.

A csoportlétszám

·  Az előzetes hírek szerint a kormányzati álláspont 8 fő minimális csoportlétszámot ír elő. Az esetleges csoportösszevonásokról az intézményvezetővel kell egyeztetni. Nagy kérdés, hogy az osztály és esetleges évfolyam-összevonás hogyan befolyásolják a hittan órarendbe való beillesztését. Mi lesz azokkal a gyermekekkel, ahol a 8 fő alatti minimális csoportlétszám nincs meg, és csoportösszevonásra sincs lehetőség? Akkor ezeknek a gyermekeknek erkölcstanra kell járniuk, és a tanórán kívül biztosítják nekik a hitoktatást?

·  Az MRE álláspontja szerint ugyanolyan elvek mentén kell szerveződni a hittannak, mint az erkölcstannak, ezért elvárható, hogy a hit és erkölcstan ne csak akkor legyen választható, ha bizonyos létszám jelentkezik, hanem minden esetben, mint ahogy a polgári erkölcstant is megszervezik, létszámtól függetlenül. Ez csak így lenne törvény-kompatibilis.

·  A csoportlétszám kapcsán fontos lehet a három történelmi egyház együttműködésének lehetősége, elsősorban az evangélikus testvérekre gondolva, de elméleti szinten mindazokra gondolva, akik jelzik, hogy az adott településen a hitoktatást meg kívánják szervezni (a törvény szerint 32 felekezet jelezheti). Az ökumenikus hittan felvetése azonban sokkal több kérdést hoz elő, mint amennyi hozadéka lehet.

Tanterem és eszközigény

A hitoktatáshoz tantermet és az iskola számára rendelkezésre álló eszközöket biztosítani kell. Amennyiben nincs elég tanterem, akkor más olyan helyiséget kell biztosítani az iskolában, ahol az óra megtartható (könyvtár, díszterem, ebédlő). Egyházi ingatlan csak akkor jöhet szóba, ha az odakísérés és visszakísérés felügyelete megoldott, és nem kell tömegközlekedésre szállni. Egy órarendi hittanórát tekintve átlagos esetben minimum plusz két termet jelenthet, mert egy adott osztálynak egyszerre lehet erkölcstan órája, illetve református és katolikus hittanórája. A tanteremhez azért lenne fontos ragaszkodni, mert ott biztosítottak az infrastrukturális feltételek.

A finanszírozás

·  A finanszírozás kérdése az állam által biztosított, ennek részletei azonban még nem ismertek. Azt azonban látni kell, hogy a felmenő rendszer miatt, a legkedvezőbb csoportlétszám esetében is csak négy év múlva lehetségesek valamiféle hitoktatói egzisztenciák; vagy fokozatosan növelve a hitoktatók számát, építjük ki a rendszert.

·  Kérdés, hogy a hitoktató megkapja-e a pedagógushoz hasonló bérezést, ami jóval magasabb a mostani hitoktatói óradíjaknál (mostani nettó 240.-Ft/óra).

·  Kérdés, hogy az állam milyen elvek mentén finanszíroz, - a pénzt egybe adja oda, és az egyházakra bízza a szétosztást, - illetve milyen időszakonként finanszíroz, hiszen a havi bontás lehetne egyedül a járható út, - csoportokat, vagy a résztvevők számát finanszírozza?

·  Az óradíjak mellett dologi illetve utazási költségek benne foglaltatnak-e a finanszírozásban?

·  Amennyiben a hitoktató tagja a tantestületnek, akkor a javadalmára és költségeire az általános törvényi szabályok legyenek az irányadók! Az egy másik kérdés, hogy ebben az esetben ki a hitoktató munkáltatója?

Egyéb kérdések

·  A hitoktatás ellenőrzése: Egyházmegyei jogkör az Esperesi Hivatal szervezésében egy szakmai minőséget is ellenőrző szaklátogatói rendszer kiépítésével valósulhat meg, amely ugyanakkor hivatott lenne a szaktanácsadást is ellátni. A szakmai felügyelet ugyanis komoly hangsúlyt kap az új közoktatási-köznevelési koncepcióban, ehhez kell igazítani a hitoktatás szakmai felügyeletét is – és ezt meg kell tartani egyházmegyei-egyházkerületi szinten.

·  A tartalmi kérdések mellett ugyanis döntő a szakmai kérdések szem előtt tartása is: „versenyképes-e a hitoktatásunk”? Lesz-e ettől a lehetőségtől több hittanosunk?

·  Mennyiben befolyásolja ez az új helyzet a lelkészi egzisztenciákat, meghatározott ugyanis, hogy mennyi hittanórát tarthat egy gyülekezeti szolgálatot ellátó lelkipásztor. A Zsinati szabályrendelet alapján (137 / 2011.12.07) az önálló gyülekezeti lelkipásztor által tartható maximális óraszám heti 12 óra. Elfogyó gyülekezetekben, elfogyó gyereklétszám esetében, ahol talán már iskola sincs, mindez sajnos nem jelent gondot. Ugyanakkor nagy kérdés, hogy a nagyvárosi hitoktatásban lehet-e – és milyen jurisdictioval – bevonni környező települések szabad kapacitású lelkészeit?

·  Kifelé mennyiben hat ki az egyházak megítélésére ez a törvény, növeli-e az egyházak iránt érzett tartózkodást, egyházaktól való félelmet?

·  Az új kerettantervről: Az új kerettantervet a novemberi zsinat fogadja majd el. Új tankönyveket évenként – felmenő rendszerben – kellene megjelentetni! Fontos lenne már a folyamat elején tankönyvet kézbe adni.

·  Nem állami iskolákban, hanem magán és alapítványi iskolákban, óvodákban, középiskolákban, kollégiumokban továbbra is a régi fakultatív hitoktatási gyakorlat és rend marad érvényben. Középiskolákban itt továbbra is 11. évfolyamon lehet etika oktatás.

·  Jó azt is tudatosítani, hogy a gimnazista korosztályt az egyházi gimnáziumokon kívül alig érjük el. Az alkalmas vallástanár delegálása e korosztály számára elengedhetetlen, mint ahogy általános iskolákban az alkalmas hitoktató is döntő tényező. Az óvodai és általános iskolai hitoktatás eredményességétől függ, hogy azután hogyan fogad bennünket a középiskolás korosztály.

·  Ne felejtsük el, hogy a gyülekezeti hitoktatás szerepe az új helyzetben nem leértékelődik, hanem inkább felértékelődik, hiszen az egyháziasság, református identitásba való belegyökereztetés, közösségépítés igazából itt építhető fel. Nyilván a gyülekezeti hitoktatás időpontja is inkább hétvégékre kerülhet. Ugyanakkor a gyülekezeti hitoktatás finanszírozása ettől kezdve bizonytalanná vált. Ezt gyülekezeti finanszírozásban kell megoldani, mert az állam a hit és erkölcstant támogat, és nem támogatja anyagilag a katechézist, konfirmációs órát, ifjúsági órákat, gyermekistentiszteleteket.

Az etika oktatásról

·  Az erkölcstannal foglalkozók szerint mindenkinek járna alanyi jogon polgári erkölcstan, amely un. konszenzus etika, mert szerintük más a felekezeti erkölcstan.

·  Sőt az embertant még fontosabbnak tartanák, amelynek része az erkölcstan, de az embertan tágabb merítés.

·  A mi megítélésünk szerint pedig nagy kérdés, hogy létezik-e semleges konszenzus etika?

·  Beleszólhatunk-e az erkölcstan anyagába, biztosítható-e így a két terület közötti átjárhatóság, ha már a törvény szerint tanévenként biztosított az átjárhatóság?

·  Részt vehetnek-e az etika tanári képzettséggel rendelkező lelkészek az etika oktatásában?

·  A NAT a műveltségterületet keríti körül, augusztus végéig elkészül az erkölcstan kerettanterv. A Bizottságok megvitatják. Ezeken jelen lehet-e egyházi szakértő? Részt vehetünk-e az erkölcstan megalkotásának folyamatában?

·  Az erkölcstant az átmeneti időben, amíg az etika szakos tanárok ki nem képződnek, 60 órás tanfolyamon készítik fel a tanárokat a feladatra.

·  Fontos lenne feltérképeznünk, hogy hol vannak az olyan református egyháztag tanítók és tanárok, akik a meglévő területük mellett etikát is taníthatnának.

·  PRTA indíthat-e etikatanári képzést?

PRTA katechéta képzése

E képzéssel kapcsolatban a lelkipásztorainknak írt legutóbbi levelet idézem:

Amint az már ismeretes, a 2013/14-es tanévtől kezdődően az oktatási intézményekben bevezetésre kerül a hit-és erkölcstan/erkölcstan oktatása. Úgy gondoljuk, hogy erre a feladatra gyülekezeteinkben megfelelőképpen fel kell készülnünk.

Ezért szeretnénk Nagytiszteletű Lelkipásztor Testvérem figyelmébe ajánlani, hogy a Pápai Református Teológiai Akadémia katechéta képző szakára szeptember 19-ig még lehet jelentkezni.

A képzés tömbösítve, konzultációs jelleggel a hétvégéken is történik. Úgy gondoljuk, hogy ez a képzési forma az egyébként munkában álló egyháztagok számára is kedvező lehet.

A többletinformációkért a Rektori Hivatalhoz (89/312-331) forduljanak az érdeklődők, illetve a Pápai Református Teológiai Akadémia honlapját tekintsék meg (www. PRTA.hu).

Kérjük Lelkipásztor Testvérünket, hogy gyülekezetében hirdesse ezt a lehetőséget egyházhoz közeli, a hitoktatás ügye iránt érdeklődő gyülekezeti tagjainak, buzdítva őket arra, hogy jelentkezzenek a képzésre, hiszen megfelelően képzett munkatársak segítségére lehetnek Lelkipásztor Testvéreinknek a többletfeladat ellátásában.

Kérjük Lelkipásztor Testvérünket, hogy hívja fel gyülekezeti tagjainak figyelmét erre a lehetőségre.