A küldetés szenvedélyével - Beszélgetés Dr. Hermán M. Jánossal

Jakab-Köves Gyopárka, 2012-10-13 04:00:00

2012. szeptember 20-23. között Szatmárnémetiben rendezték meg a Kárpát-medencei imanap elkészítő konferenciáját a nőszövetségek egyházkerületi és országos vezetői számára, ahol a Királyhágómellék mutatkozott be. A konferencia egyik főelőadója 21-én Szatmárnémetiben  Dr. Hermán M. János, a Partiumi Keresztyén Egyetem Teológiai tanszékének helyettes vezetője volt, aki a Királyhágómelléki Református Egyházkerület sajátos történetéről és helyzetéről beszélt. 

Hermán M. János nagy szeretettel kísérte a küldöttségeket az utazó konferencia más pontjain is, s végül Nagyváradon kínálkozott lehetőség, hogy a leves és a második között egy rövid beszélgetésre meghívjam a fehér asztal mellett.


Noha azzal a megbízatással érkeztem, hogy nőszövetségi vezetőkkel készítsek interjúkat, amint meghallottam az Ön  nevét, elhatároztam, szeretném megismertetni olvasóinkkal. A kilencvenes évek elején az Ön neve fogalom volt a kolozsvári teológusok között.

 Valóban? Nem hiszem, hogy különösebben ismert lettem volna.

 Emlegették Önt, mint rendkívül karakán embert.

 Tudatosan szeretem képviselni azt, ami fontos számomra. Hiszem azt, hogy nekünk Krisztust kell reprezentálnunk még a fehér asztal mellett is, hiszen hitelesíteni kell azt, amit felvállaltunk. Krisztus el fog jönni, de nekünk az Ő eljöveteléig akár vitézkednünk is kell. Csak így tudunk embereket toborozni az ügyünk mellé. Sajnos nincs elég vezető ember az egyházban, pedig rájuk igen nagy szükség van. Olyan vezetőkre gondolok, akik valóban küldetéses embereknek érzik magukat, hiszen nem szabad elfelejtenünk, hogy a fogalmak fölé embereket kell keresni, mégpedig a megfelelő embereket.

 Kalandokat sem nélkülöző életének mik voltak a legfontosabb állomásai?

 A Mezőségről származom. Édesapám nagysármási lelkész volt. (Id. Hermán Jánost kortársai a Mezőség prófétájának nevezték – jkgy.) Ez egy különleges világ, talán Baranyához hasonlíthatnánk, vagy mondhatnánk, a Holt-tenger világa. A szegénység, az elrománosodás, egy másfajta lelkület olyan közeggé tették, ahol embertől emberig való küzdelem folyt. Mivel onnan származom, mindig tudtam, hogy oda kell figyelni a szórványra. Az 1658-60-as évek teljes pusztulásba kergették ezt a vidéket, hiszen a tatár hadak után kő kövön nem maradt. Mindent elmosott a pusztulás. Mégis a későbbiekben hihetetlen nagyságokat adott ez a tájék a magyarságnak: innen származik Barcsay Jenő, Sütő András, Kemény Zsigmond, Wass Albert. 

1966-ban kerültem a kolozsvári teológiára, amely rettenetes elnyomás alatt működött, mindent megfojtott a numerus clausus. Abban az évben éppen annyian jelentkeztek, ahányat felvettek. Tudtuk, milyen nehéz lesz a dolgunk, de csak azért is fel akartuk vállalni a küzdelmet, ezt a sorsot. Apáink után nem lettek volna vezetői a népnek, szükség volt ránk. Akkor is tisztában voltunk vele, hogy ez az egész kommunista hatalom egy agyagszobor, amelynek lábait egyszer elmossa az eső, és menthetetlenül összeomlik, széthull darabjaira. Meggyőződésem, hogy Isten akarata volt, amikor végleg megdőlt ez a hatalom. A Kolozsvári Teológia után tanultam Szebenben, a német lutheránusoknál, két évet végeztem az ortodox teológián is. 1975-ben vettem feleségül Mostert Hannie-t, Hanniekát, házasságunkat hat gyermekkel áldotta meg Isten. Már öt gyermekünk megszületett, amikor 1983-ban elmenekültünk Erdélyből. Hollandiában hat éven keresztül református egyházi szolgálatban voltam, és önkéntesen szerveztem egy magyar gyülekezetet Frizlandban, egy másikat pedig Brüsszelben, 1988-ban. Londonban is lelkészkedtem az ottani magyar reformátusok között. 1995-99 között Komáromban tanítottam egyházjogot és egyháztörténetet, majd ezután kerültem Váradra a Partiumi Keresztyén Egyetemre.

 Amikor a konferencián tartott előadásában a diktatúra Romániáját „szabadtéri börtönnek” nevezte, s a titkosrendőrségről azt mondotta: „úgy tenyészett, mint a penész, mint a rák”, hallgatósága számára nem fért kétség ahhoz, hogy Ön egy szenvedélyes ember. Hogyan lehet ezzel a tűzzel, ezzel a lelkesültséggel elviselni a diktatúrát és a kisebbségi létet?

 Ez az élet titkai közé tartozik. Vannak helyzetek, amikor meg kell tanulni visszavonulni, csöndben lenni. Mindeközben arra kell összpontosítani, hogy az ember az igazság totális tudatában cselekedjen minden szituációban, bármilyenek a körülmények. Azt tapasztaltam, hogy nem lehet semmit a véletlenre hagyni, és az aprómunkát is mindig saját magunknak kell elvégezni, mert nem engedhetjük meg a felelőtlenséget, a rossz munkát. 

 Nem érzett kísértést arra, hogy a diktatúra éveit, újkori történetünket dolgozza fel?

 Ezt mindenképpen el kell végezni, s ha nyugdíjas leszek, meg szeretném írni. Meg kell ehelyütt említeni Tőkés Lászlót, aki akkor, a diktatúra idején Isten választott edénye volt. Ő helyben maradt az elnyomás idején, mi feleségemmel megaláztatások és fájdalmas érzések közepette elmenekültünk. De még Tőkés László és még sokan mások sem írták meg ezt az időszakot, még nem jött el az ideje a teljes tisztázás lehetőségének. Én magam is várom a következő éveket, hiszen annyi titok és rejtett összefüggés van újabbkori történelmünkben. Ráadásul 1848-49 története éppúgy nincs még teljes mértékben feldolgozva, mint Trianon, vagy 1956. Másoktól is elvárjuk a tényfeltárást a diktatúra idejéből. Igenis derüljön fény arra, mit végzett akkoriban a titkosrendőrség. 

 Mostanában mivel foglalkozik?

 A Partiumi Egyetemen egyháztörténetet, dogmatikát, újszövetséget tanítok, mert bár alapképzésem szerint egyháztörténész vagyok, szükség volt ez évben más tárgyakból is előadni. Nagyon szeretem lelkesíteni az embereket, s ezt az egyetemen is megteszem. Hiszen nem csak vezetőkre, de a küszöbön állókra is szükség van, azaz olyan szervezőkre, akik lendületbe tudják hozni a dolgokat, akik mozgatják és lelkesítik a közösségeket. Az egyetemen lehetőségem van arra is, hogy prédikáljak, s úgy érzem feleségemmel együtt, hogy most az egyetem a mi gyülekezetünk.


Vélemények, hozzászólások

A hírhez még nem érkezett hozzászólás. Hozzászólok.

2017. július 23., vasárnap,
Lenke napja van.

Látogatóink száma a mai napon: 5944
Összesen 2009. június 2. óta : 11352996

Ige Mellett

(13) „Egyszer büntetésül adja földjére, máskor meg szeretetből.” (Jób 36,26–37,13)

ISTEN FENSÉGE VITATHATATLAN, Isten igazsága kétségtelen, Isten örökkévalósága nélkülözhetetlen, és Isten szeretetéből fakad és újul meg minden élet. –... tovább

REPOSZT

Netanjahu és Orbán: egy új paradigma

Elmondtam a miniszterelnök úrnak, hogy tudatában vagyunk annak, hogy egy nehéz történelem van a hátunk mögött. Szerettem volna számára is nyilvánvalóvá tenni, hogy Magyarország kormánya ...
... Tovább

Dokumentumtár

FGY101017

Formátum:.doc
Méret: 50.5 KB

"Hasonlóképpen" Faust Gyula igehirdetése

[ Saját anyagok feltöltése ] Dokumentum letöltése

Hangtár

Az Isten-kérdés és a világvallások.

Formátum:.mp3,
Méret: 53.8 MB

Gyöngyösi Csilla előadása  Dunántúli Református Akadémián, a Pápai Református Teológiai Akadémia dísztermében, 2015. szeptember 19-én.

Hanganyag letöltése