„…Mindennek megszabott ideje van…”

(Prédikátor 3,1-8) Az idő nagy probléma. Nem kis teljesítmény valahová időben odaérni, ott végig „jól” viselkedni, az idővel jól gazdálkodni, nem lopni a napot, de nem is gürcölni. Az egész földi életet illetően pedig az jelenti a kihívást, hogy képesek vagyunk-e elhordozni azt, hogy telik az idő. 

Az örök élet hitével megáldott embernek telik az idő, vagyis közben egyre inkább kiteljesedik az élete, hit nélkül pedig múlik az idő, és elmúlik az élet. Istentől való ajándék, ha valaki tudja, hogy mikor minek van az ideje, és abban Isten akaratát felismerve, kéri az erőt, a bölcsességet, a vezetést. A mai Igében olvasható ellentétpárok mindkét tagja hangsúlyos. Vegyük észre, hogy több esetben nem az általunk kedvesnek gondolt tevékenység olvasható elől, mert adódhat olyan, amikor először rombolni kell, hogy ténylegesen újat lehessen építeni. Boldog ember az, aki felismeri az idők jeleit saját életében, sőt Jézus Krisztus eljövetelét illetően is, hogy amikor Ő eljön, készen találjon bennünket (Lukács 18,8).

Kapcsolódó link:http://igemellett.blog.hu/